1. A felnőttképzés funkciói
Dr. Láczay Magdolna
laczaym@ped.unideb.hu

2. A felnőttképzés iránti igény
A társadalom érdeke
 (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség)
A gazdaság érdeke
 (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással) piacképes
szakképzettség ráfordítása
Az egyén érdeke
 (legcélirányosabb karrier, a legmagasabb jövedelem mellett)
legcélirányosabb jövedelem mellett
FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK
ÖSSZEHANGOLÁSA!

3. A nemzetgazdaság szerkezeti átalakulása
 A rendszerváltás hatása:
 a foglalkoztatás radikális csökkenése és
a tömeges munkanélküliség
megjelenése.
 a gazdaság szerkezeti változása volt

4. A foglalkoztatottak összetételének
alakulása ágazatonként

5. Piacgazdaság és munkaerő-kereslet
 a munkaerő foglalkoztatása a munkaerőpiacon
valóságos piaci viszonyok között realizálódik
 a munkaerő-kereslet és - kínálat átmenetileg nem
felel meg egymásnak
 Függ a munkavállaló szakmai képzettségétől és
elhelyezkedési (álláskeresési) képességétől, illetve
potenciális tanulási képességétől.

6. A felnőttképzés komplex fogalma
 széles értelemben a nagykorúságot elért
személyek képzését jelenti
 Lehet:
 Iskolarendszerű
 Iskolarendszeren kívüli szakképzés
 munkaerőpiaci képzések
 Egyéb képzések (nyelvi, általános vagy
hobbi)

7. A felnőttképzés társadalmi funkcióinak
változása
 A hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása –
 csökkenés → eredmény
 A piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés,
szakmaváltások – OKJ jegyzék
 növekedés →kihívás
 A munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció
–
 erősödés → kihívás

8. A felnőttképzés fő funkciói
 A szakképzettség megszerzése –
pótló funkció
 Folyamatos szakmai képzés –
fejlesztő képzés
 Foglalkoztatottságot segítő képzés
át- és továbbképzés
 Kiegészítő képzések
 LLL, Life long learning

9. Társadalmi funkció változása
 A hiányos iskolai végzettséget pótló
funkciók csökkenése
 A piacgazdaság által megkövetelt
folyamatos képzési funkció erősödése

10. A felnőttképzés intézménytípusai
 Gazdasági társasági formában
működő képzési vállalkozások
 53-60 %
 Költségvetési/önkormányzati szervek
vagy intézmények - Képzőközpontok
 20-25%
 Nonprofit szervezetek
 9%

11. Az utóbbi évtized tapasztalatai
 a képzések és a részt vevők száma dinamikusan
nőtt;
 a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési
intézmények aránya meghatározóvá vált a képzési
piacon;
 a képzéseken belül az államilag elismert
szakképesítések domináns arányt képviselnek,
 egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb,
ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát;
 Az idősebb generáció alulreprezentált
 Magasabb szintű képzéseket általában nem
támogatottak

12. A képzés szempontjából hátrányos
helyzetűek
 Alacsony iskolai végzettségűek
 Gyenge tanulási képességűek
 Szakképzetlenek
 Fogyatékkal élők GYES-ről, GYED-ről
visszatérők
 50 év felettiek
 Hajléktalanok
 Roma származásúak

13. Rétegprogramok
 Hátrányos helyzetű felnőtt rétegek
 Alacsony iskolázottsági szint és szociális
vagy egészségügyi problémák
 Halmozottan hátrányos helyzetűek:
összeadódó problémák, pl. romák
esetében
 A második esély koncepciója – alapozás,
szakképzés és kompetencia fejlesztés
egyidőben

14. Rétegprogramok
 Megváltozott munkaképességűek
képzése
 Testi fogyatékosság
 Értelmi fogyatékosság
 4 EM