A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1. Dr. Bocsi Veronika
2014. február 22.

2. A fogalmak tisztázása
Az egész jelenségkört a következő fogalmakhoz tudjuk
kapcsolni:
- Multikulturalitás, interkulturalitás
- Etnocentrizmus
- Tolerancia
- Kirekesztettség
- Előítélet, sztereotípia
- Diszkrimináció

3.  Előítélet: valamely csoport tagjaival szemben érzett
negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy
ezek az emberek egy csoport tagjai.
 Sztereotípia: torzításon, túlzott leegyszerűsítésen
alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese
valamely csoporttal szemben.

4. Kirekesztettség: társadalmi kapcsolatok hiányosak,
alacsony státusz, foglalkozási tagozódás (megvetett
foglalkozások), kommunikáció eltérő módozatai,
alacsonyabb gazdasági pozíciók, szankciók is akár.
Változó szintek, mélységek: underclass, pária-kaszt stb.

5. Miből eredeztethető a jelenség?
 A csoportok társas kapcsolataiból. Integráció,
konformitás – beilleszkedés, biztonság,
szabálykövetés.
 Érintkezés másokkal – nem új dolog, hogy az eltérő
kultúrákat ellenszenvvel figyelik („barbárok”)
 Szociálpszichológiai alapjai vannak.

6.  Saját csoporthoz kapcsolódó pozitív jegyek:
énvédelem, identitás-erősítést. A világ rendezetté
tétele: vannak jók és rosszak. Természetesen mi jók
vagyunk
 Bonyolult kulturális mintázatok: a sztereotípia, az
előítélet gyökerei indokolhatók, és a világot
rendezettebbé teszik
 Változások a kutatási irányokban: kevésbé negatív a
viszony a saját csoport preferálásához
(szociálpszichológiailag indokolható jelenség)

7.  Kruglanski (2005): a nyitott és a zárt gondolkodás elkülönítése.
Zárt: merevebb gondolkodási struktúrák, újdonságokra irányuló
csekélyebb nyitottság, autoriterebb személyiségjegyek,
vezetéshez való eltérő viszony, más gyermeknevelési elvek, eltérő
fokú tolerancia. Más értékek, kulturális alapelvek elfogadása.
Derűlátás hiánya. Külső tekintélyekbe kapaszkodik, ezek
információit tartja érvényesnek. Korai véleményalkotás,
sztereotípiákhoz való ragaszkodás.
 Nyílt: bízik magában és a világban, kompetens források, nem
kezeli kritikátlanul az infókat.
 Az egésznek van egyfajta történelmi dimenziója: a lokalitások
felszakadásával az eltérő csoportokkal való kontaktusok egyre
gyakoribbá válnak.

8.  Nemzeti identitás, etnocentrizmus – ezekhez a
fogalmakhoz is kapcsolódik.
 Nemzeti identitás – relatíve újkeletű jelenség a
történelemben. XIX. Nemzeti öntudatra ébredés,
romantika. Mo: pl. a török harcok erősítik.
 Területi vagy kulturális nemzetfogalom.
 Diktatúrák ellenségképei a XX. században – gyakran
kisebbségekhez kapcsolódnak.
 Kevert identitások, rétegzett identitások: a világ más
térségeiben eltérő módokon jelenik meg (Eriksen 2011).
 Kelet-Európa: speciális a nemzetiségi helyzet is.
Konfliktusok, átpolitizált kapcsolatok.

9. Szociálpszichológiai magyarázatok
 Modernizáció, globalizáció szerepe. Mentális káoszra
válasz. Önbizalmat erősíti, társas identitás része.
 Olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos
frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak.
 Autoriter személyiségek esetében – agresszív
viszonyulás más csoportokhoz.
 Szolgálhat anyagi és politikai érdekeket (politika,
vagyonelkobzások)
 Szocializáció útján is el lehet sajátítani ezeket . Kérdés:
gyerekeknél is működnek? Minek hatására alakulnak
ki?

10. Adorno-féle „F”-skála
Ide tartozó kijelentések például:
- Kritikátlanul alárendeli magát a vezetőknek
- Hajlamos a merev gondolkodásre
- Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban vad és
veszélyes erők, összeesküvések működnek
- Nagy figyelmet fordít a szexualitásra, más emberek
„sajátos” szexuális szokásaira
Zsidóság megítélése. Tekintélyelvű személyiségtípus –
negatív jegyekkel azonosították.

11. Dogmatizmus-skála (Rokeach)
 Saját tapasztalat szerepe (szubjektív értelmezés!)
 Források közötti válogatás
 Idegen nézetek kezelése
 Másoktól való ismeretek szűrése
 Zártabb hiedelemrendszer.
Baloldali spektrumot is befogadja..

12. Vegyes házasságok
 A kisebbségek természetes folyamata az asszimiláció.
Ennek egyik módja a vegyes házasságok megkötése.
 Minél közelebb van a két csoport, minél
konfliktusmentesebb az együttélés, annál gyakoribbak
a vegyes házasságok.
 Második generáció – már vegyes identitású, de el is
veszítheti a nem „kedvező” identitás-részt.

13.  Összefügg a kirekesztettség fogalmával. Ha egy
népcsoport kirekesztett, akkor a vegyes házasságok is
megvetett, tiltott dolognak számítottak.
Cigányság – a keveredés az Európába kerülés óta
folyamatos.
Irodalmi példák – pl. Üvöltő szelek.
 Bizonyos esetekben jogszabályi tiltás is megfigyelhető
– náci rendszer.

14.  Magyarország: a vegyes házasságok aránya nehezen
vizsgálható. Reprezentatív kutatások alapján:
„A felmérés alapegysége a háztartás, illetőleg az egy lakásban
lakók közössége volt. A cigány háztartásban lakó és összeírt
felnőttek 5,9 százaléka nem volt cigány. Az 1993-as
felmérésben még 7 százalék volt a felnőttek között a nem
cigányok aránya. Az új felmérés tehát arra mutat, hogy 10
év alatt valamelyest csökkent a vegyes házasságok aránya.
Az 1993-as felmérés nem cigány tagjainak számát közepes
(5 százalékos) számbavételi hibával Kertesi Gábor és Kézdi
Gábor 19 ezer főre becsülte. Jelenleg a cigány
háztartásokban élő 570-600 ezer emberből 19-20 ezer fő
lehet a nem cigányok száma.” (Kemény I. – Janky B.)

15. A vegyes házasságok beágyazottak
 Települések demográfiai sajátosságaiba
 Kisebbségpolitikába
 Előítéletek rendszerébe
 Irodalom:
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demog
rafia/2008_4/Toth_Vekas.pdf

20. Köszönöm a figyelmet!