1. Az interetnikus
jelenségek kutatásának
kérdései
Roma szakkollégium, Felnőttképzési csoport
2013.03.21

2. A határok nélkül
„sorompók” mögött
• Az Északkelet Magyarországi
térségben élők sokfélék,
• az itt élők kultúrája szintén igen
sokféle
• Az együttélés során vannak azonos és
eltérő jelenségek

3. Népek és népcsoportok
• Ahány ház, annyi szokás - vajon így
van-e ez az egymás mellett élő népek
esetében is?
• Felső-Magyarországon több nagy
háború / tatár, török hódítás, helyi
és világháborúk / változtatta a népek
életét

4. A honfoglalókkal
találkozó népek
• Szlávok: oroszoknak, rutének
• Más neveik:
huculok, bojkák, lemákok, dicskák,, a 17.
századtól ruszinok (orosz vallásúak)
• Románok
• Más neveik: valachusok, oláhok

5. Zsidók
• Már az Árpád korban is éltek itt, de
nagyobb bevándorlás a 18. században
történt:
– Németország, Csehországból érkezőket
askenázi zsidóknak nevezik
– Galiciából érkezők hasszidok,
• Pl. A Hegedűs a háztetőn története

6. Cigányok /Romák
• A romunkgrókról (magyar cigányokról) az
első források 1400-as évekből vannak
– Legtöbben már nem beszélik a nyelvüket, a
legősibb nyelvi réteg
• Kolompárok
– Újabb időben költöztek be
Romániából, nyelvükben sok a román
szó, lakhelyuk után vannak köztuk
cerhári, gurvári cigányok, akiknek
legjellemzőbb foglalkozása: fódozó

7. Cigányok /Romák
• Beás cigányok, az 1700 évek óta élnek
a Kárpát medencében, legjellemzőbb
foglalkozásuk: teknővájók
• Szintó, vagy német cigányok
Ausztriából költöztek be
• Oláh cigányok: kereskedők

8. Életmód vagy
kultúraváltás?
• Nyelvészet: jellemző, hogy mikor és
kitől vettek át szavakat
• Kultúra:
viseletből, mesékből, dalokból
vesznek át
• Vándorló életmód: minden
lakhelyükhöz alkalmazkodtak
valamelyest

9. Az interetnikus hatások
típusai
A néprajz tudomány ma a népek közötti
kapcsolatot többféle csoportra osztja:
• kapcsolat
• kölcsönhatás
• érintkezés
• párhuzam, hasonlóság
A társadalomban beszélhetünk asszimilációról és
integrációról, amelyeknek a történelmi vizsgálata
nem mellőzhető

10. Mit értsünk a
fogalmakon?
• Ha két nép egymás mellett úgy él, hogy kicserélik
tudásukat, átveszik egymás dalait, meséit, akkor
azt mondjuk, tartják egymással a kapcsolatot.
• Ha két nép között olyan a viszony, hogy mindkettő
vesz át a másiktól – például a magyar népmesének
van szlovák változata – akkor kölcsönhatásról
beszélhetünk. A kölcsönhatás is kapcsolat, csak
inkább azt mutatja, hogy átveszik és átalakítják a
kulturális eredményeket

11. Mit értsünk a
fogalmakon?
• Még kisebb a kapcsolat tartalma, ha
érintkezésről szólunk. Akkor beszélünk
érintkezésről, ha a szomszédok néhány
szokása megegyezik.
– például egy vásári rendtartás vagy amit a vallási
ünnep szertartási rendje alakít ki, és mindenki
átveszi az érintettek közül
– a globalizálódó életformában amelyeket
mindenütt ugyanúgy kell – akár helyi ismeret
nélkül – igénybe venni.
(automaták, telefonálás, gyorséttermek stb.).

12. Mit értsünk a
fogalmakon?
• A legkisebb fokú kapcsolatról akkor
beszélünk, ha hasonlóságot fedezünk fel.
• A kapcsolat milyenségéből adódik, hogy a
hosszabb ideig együtt élők egymás
kultúráját külön-külön megőrzik, egy
közöset építenek ki, vagy gyűlölködve félre
értelmezik azt, amit őseik már
kialakítottak.