Recommandé
Contenu connexe
Plus de szakalpeter
Plus de szakalpeter (10)
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák Dalma előadása a GEF Zöld Aktivista Képzésén
- 1. Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő WWF Magyarország Alapítvány
- 3. 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatása COVID-19 A GDP volumenváltozása a világon fontosabb országaiban és az EU-ban (2000-2021) (Forrás: KSH az IMF adatai alapján)
- 6. A kukorica hozamának változása 1,7 °C-os globális felmelegedés esetén. A barna árnyalatok a hozam csökkenését, a kék árnyalatok a hozam növekedését jelzik. (Forrás: IPCC AR6 WGII) 2022. évi aszály (Forrás: Európai Bizottság)
- 7. MITIGÁCIÓ üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, légköri mennyiségük stabilizálása ADAPTÁCIÓ A már folyamatban lévő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Mi lehet a megoldás? Megnyerhetetlen küzdelem biodiverzitás nélkül!
- 8. Szárazföldi gerinces állatok tömegének aránya 10 000 éve és napjainkban 1% ember 99% vadon élő állat 1% vadon élő állat 32% ember 67% háziállat © Smil, 2011, stephanieluescher.com Biodiverzitás-krízis
- 11. © WWF Living Planet Report 2020. Globális élő bolygó index Édesvízi élő bolygó index Vizesélőhelyek megőrzése kiegyenlített klíma
- 12. © Visual Capitalist; Forrás: WWF Living Planet Report 2020. A biodiverzitást leginkább veszélyeztető tényezők 1. 2. 3. 5. 4.
- 13. Az emberiség közös ügye © UNFCC; CBD; 1995. évi LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről; 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről „a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik” 198 ország/szervezet „a biológiai sokféleség megőrzése az emberiség közös ügye” 196 ország/szervezet
- 14. Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) „célja a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása…” születése: 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján élőhely-, faj- és genetikai diverzitás egyaránt tárgyát képezi „Minden Szerződő Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelő (…) elősegíti az ökológiai rendszerek, természetes élőhelyek védelmét és a fajok életképes populációinak fenntartását természetes környezetükben; (…) elősegíti a védett területekkel szomszédos területeken a környezetileg helyes és fenntartható fejlődést ezen területek további védelme céljából” 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről „Minden Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy lehetőségei szerint pénzügyi támogatást és ösztönzőket biztosít az olyan nemzeti tevékenységekhez, amelyek ezen Egyezmény célkitűzéseinek elérését segítik elő nemzeti terveivel, prioritásaival és programjaival összhangban.”
- 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény Minden Szerződő Fél, a sajátos feltételeinek és képességeinek megfelelően a) nemzeti stratégiákat, terveket vagy programokat dolgoz ki a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására, vagy e célra adaptál már meglévő stratégiákat, terveket vagy programokat, amelyek tükrözik, többek között, az ezen Egyezményben felsorolt és az érintett Szerződő Félre vonatkozó intézkedéseket; és b) belefoglalja, amennyire csak lehet és megfelelő, a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható hasznosítását az ágazati vagy ágazatközi tervekbe, programokba és szakpolitikai tevékenységbe. + 2012 – Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) létrehozása (klímás „testvére” az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)) 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről
- 16. Rövid kitekintés a Fenntartható Fejlődési Célokra
- 18. Biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem az EU-ban Minden EU-s tagállam és az Európai Unió is részes fele a CBD-nek Elfogadtuk az ENSZ SDG-ket is közvetlen és közvetett kötelezettségek Európai Unió Biodiverzitási Stratégiája + tagállami biodiverzitási stratégiák Fenntarthatósági jelentések
- 19. Biodiverzitás A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EGK irányelv 17. cikk (1) bekezdése alapján 2019-ben készített országjelentés mutatja a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét. a jogszabályokban lefektetett célok megvalósítása várat magára a problémák nyilvánvalóan túlmutatnak a környezet és természetvédelmi ágazat lehetőségein 34,91 53,30 11,79 fajok természetvédelmi helyzete Magyarországon 13,33 37,78 48,89 élőhelyek természetvédelmi helyzete Magyarországon kedvező kedvezőtlen – nem kielégítő Kedvezőtlen – rossz kiváló jó mérsékelt gyenge rossz adathiány nem alkalmazható minősítés Felszíni víztestek ökológiai állapota Magyarországon (VGT2., 2015)
- 21. élőhelyvédelmi irányelv madárvédelmi irányelv új resturációs jogszabály? Közös Agrárpolitika Víz-keretirányelv új klímavédelmi célokat, mitigációs és adaptációs eszközöket megfogalmazó jogszabályok Az EU 2030-ig tartó BIODIVERZITÁSI STRATÉGIÁJA Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégia
- 22. Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája
- 23. • Az Unió szárazföldi területe legalább 30 %-ának • tengeri területe legalább 30 %-ának a szükséges ökológiai folyosókkal együtt jogi védelmet kell élveznie egy valóban transzeurópai természetvédelmi hálózat részeként. Természetvédelem: a fő kötelezettségvállalások 2030-ig A védett területeket hatékonyan kell kezelni, ami egyértelmű természetvédelmi célok és intézkedések meghatározását és azok megfelelő nyomon követését követeli meg. Szigorú védelmet kell biztosítani az uniós védett területek legalább egy harmadának, ezen belül valamennyi meglévő természetes és öreg erdőnek. a szárazföldön legalább 30%-át és a tenger 30%-át védeni kell az EU-ban Jelenleg Magyarország 21 %-a Natura 2000 terület, 9,1 % védett természeti terület (átfedés 8,34%) = 22,24% új Natura kijelölés várható? új védett természeti területek? Kérdés: Minek a 30%-a? Pannon biogeográfiai régió? Magyarország? Kérdés 2: Mit tekintünk védettnek? szigorúan/kiemelten védett területek a szárazföld legalább 10% és a tenger is min. 10% Ma a szárazföld 3%-a és a tengeri területek kevesebb mint 1%-a kiemelten védett szigorúan/kiemelten védett terület ≠ fokozottan védett természeti területtel Még értelmezés kérdése mit tekintünk kiemelt védelemnek Jelen értelmezés szerint Magyarországon nem várható klasszikus értelemben vett fokozottan védetté nyilvánítás A kiemelten védett területek kijelölésekor különös figyelmet kell fordítani az időskorú erdőkre Kérdés: Mit tekintünk kiemelten védettnek?
- 24. • 2030-ra jelentős kiterjedésű leromlott állapotú és szénben gazdag ökoszisztémát helyre kell állítani • az élőhelyek és a fajok tendenciáiban és védettségi helyzetében nem lehet romlás • legalább 30 %-uk eléri a kedvező védettségi helyzetet vagy legalább javulást mutat. Uniós természethelyreállítási terv Az érzékeny fajokra és élőhelyekre – és közöttük a halászati és kitermelési tevékenységek által veszélyeztetett tengerfenékre – gyakorolt negatív hatások jelentősen csökkennek a jó környezeti állapot elérése érdekében. A beporzók állományainak hanyatlása megfordul. • A növényvédőszerek használata 50 %-kal csökken • a legkockázatosabb növényvédő szerek használata további 50 %-kal csökken. A szennyezett talajú területek helyreállításában jelentős előrelépések. • legalább 50 %-kal csökken a trágyázásból származó tápanyag-veszteség • a műtrágyahasználat legalább 20 %-kal esik vissza 3 mlliárd fa ültetése Az érzékeny területeken, mint az uniós városi zöld területek, nem használnak növényvédőszerket. A mezőgazdasági területek legalább 10 %- án magas biodiverzitású tájelemek. A mezőgazdasági területek legalább 25%-án ökológiai gazdálkodás folyik, az agroökológiai gyakorlatok sokkal elterjedtebbé válnak. Legalább 25 000 km szabályozatlan folyóvíz helyreállítása. Az idegenhonos inváziós fajok 50%-kal kevesebb vörös listás fajt veszélyeztetnek A legalább 20 000 lakosú európai városok nagyszabású városzöldítési tervvel rendelkeznek. A járulékos fogások megszűnnek vagy olyan alacsonyak, ami lehetővé teszi az állományok teljes mértékű helyreállását és fennmaradását. Jogszabály a természet helyreállításáról
- 25. Irányítási, szemléletformálási keretek és ösztönzők Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének fokozása új európai biodiverzitási irányítási keret Gazdaság a biológiai sokféleségért • fenntartható vállalatirányítás • nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv • Az európai üzleti szféra a biológiai sokféleségért” mozgalom Beruházások, árazás és adók • évente legalább 20 milliárd EUR-t kell felszabadítani a természettel kapcsolatos kiadásokra • fenntartható finanszírozási taxonómia • „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv • jogalkotás a a zöld közbeszerzésről • természeti értékek felmérése • mérni kell az egyes termékek és szervezetek környezeti lábnyomát ismeretek, az oktatás és a készségek fejlesztése
- 26. Nemzetközi ambíciók fokozása 2050-re a világ valamennyi ökoszisztémáját helyreállítani, ellenállóvá és védetté tenni A kereskedelmi politikának aktívan támogatnia kell az ökológiai átállást és annak részesévé kell válnia Fejlesztési együttműködés, szomszédságpolitika és az erőforrások mozgósítása • megduplázzák a fejlődő országok számára a biológiai sokféleség védelme érdekében folyósított támogatásokat • emberi jogok és biológiai sokféleség • globális koalíció Nemzetközi óceánpolitikai irányítás erőteljesebb végrehajtási, nyomonkövetési és felülvizsgálati folyamatok Támogató keretrendszer, amely a törekvéseket valósággá változtatja pénzügyi, kapacitásépítési, kutatási, innovációs és műszaki területen. 2030-ig elérendő ambiciózus globális célok az EU BS megfogalmazott kötelezettségvállalások szellemében. A biológiai sokféleséghez kapcsolódó genetikai erőforrások használatából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása Az egyenlőség elve. Többek között az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint teljes körű és valós részvételének biztosítása.
- 30. Az agrártámogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk az alábbi célokon keresztül: EU Közös Agrárpolitika – általános célkitűzések az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése a környezetvédelem és az éghajlat- politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez átfogó célkitűzés: a három cél megvalósítása az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül
- 31. EU Közös Agrárpolitika – konkrét célkitűzések a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió- szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez A konkrét célkitűzések megvalósítása során a tagállamok gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások egyszerűsítéséről és megfelelő teljesítményéről a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma- szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer- pazarlás mérséklése és az állatjólét terén
- 32. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC) 1. az állandó gyepterületek fenntartása segíti a szén-megkötését, részt vesz a helyi klímarendszerek szabályozásában, elősegíti a talajok erózió elleni védelmét, illetve élőhelyként és tájképi elemként hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez
- 33. Magyarországon
- 34. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC) 1. az állandó gyepterületek fenntartása segíti a szén-megkötését, részt vesz a helyi klímarendszerek szabályozásában, elősegíti a talajok erózió elleni védelmét, illetve élőhelyként és tájképi elemként hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez 2. megőrzött vizes élőhelyek és a tőzeglápok hozzájárulnak a magas kötöttszén-tartalmú talajok megfelelő kezeléséhez. (Az előírás a végrehajtás megfelelő előkészítése miatt csak 2025-től kerül bevezetésre.) 3. a nád és egyéb növényi maradványok égetésének tilalma segít megőrizni a talaj szerves anyag tartalmát és biológiai állapotát, illetve hozzájárul a légszennyezettség csökkentéséhez 4. vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások hozzájárulnak a vízszennyezés elleni védelemhez azáltal, hogy azokon korlátozásra kerül a tápanyagok kijuttatása. 6. az érzékeny időszakokban történő talajtakarás biztosításán keresztül véd az erózió ellen, segíti a szénmegkötést és a vízvesztés megelőzését, illetve talajtakaró növény termesztésével hozzájárul a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez, a talajszerkezet és a talajpotenciál javításához. 5. az erózió elleni intézkedés, hozzájárul a talajromlás elkerüléséhez, a talajkészletek megőrzéséhez azáltal, hogy az erózió korlátozására termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások kerülnek meghatározásra 8. nem termelő tájképi elemek és az agro-ökológiai célú, növényvédő szer mentesen művelt másodvetések, N-megkötő növények hozzájárulnak a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez, illetve a talajok védelméhez
- 36. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC) 1. az állandó gyepterületek fenntartása segíti a szén-megkötését, részt vesz a helyi klímarendszerek szabályozásában, elősegíti a talajok erózió elleni védelmét, illetve élőhelyként és tájképi elemként hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez 2. megőrzött vizes élőhelyek és a tőzeglápok hozzájárulnak a magas kötöttszén-tartalmú talajok megfelelő kezeléséhez. (Az előírás a végrehajtás megfelelő előkészítése miatt csak 2025-től kerül bevezetésre.) 3. a nád és egyéb növényi maradványok égetésének tilalma segít megőrizni a talaj szerves anyag tartalmát és biológiai állapotát, illetve hozzájárul a légszennyezettség csökkentéséhez 4. vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások hozzájárulnak a vízszennyezés elleni védelemhez azáltal, hogy azokon korlátozásra kerül a tápanyagok kijuttatása. 6. az érzékeny időszakokban történő talajtakarás biztosításán keresztül véd az erózió ellen, segíti a szénmegkötést és a vízvesztés megelőzését, illetve talajtakaró növény termesztésével hozzájárul a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez, a talajszerkezet és a talajpotenciál javításához. 5. az erózió elleni intézkedés, hozzájárul a talajromlás elkerüléséhez, a talajkészletek megőrzéséhez azáltal, hogy az erózió korlátozására termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások kerülnek meghatározásra 9. a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásával hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez. 8. nem termelő tájképi elemek és az agro-ökológiai célú, növényvédő szer mentesen művelt másodvetések, N-megkötő növények hozzájárulnak a biológiai sokféleség védelméhez, az élőhelyek és tájak megőrzéséhez, illetve a talajok védelméhez 7. vetésváltásra vonatkozó előírások hozzájárulnak a talajpotenciál megőrzéséhez, valamint a helyes növénysorrend kialakításával és a nagyobb diverzitással csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása