1. ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056
Városterezés és társadalomtudomány
Csanádi Gábor
Csizmady Adrienne
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Társadalomtudományi Kar
Városi és Regionális Kutatások Központja
Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és
tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.

2. Csanádi Gábor - ELTE TÁTK

3. Talán nem is kell többet tudni….
http://urbanista.blog.hu/2011/9/page/2

4. Hogyan helyezkednek el a különböző
társadalmi rétegek a térben? Van-e szabály?
 Miért alakul ez így? – Várostervezés
és piaci hatások
 Milyen következményei vannak?

5. Mi történt 1990
után? I.
A magas státuszú terület…
 kiterjedése megnőtt,
 homogénebbé vált,
 “elitebb” lett
 „lakópark”

6. Mi történt 1990
után? II.
A lakótelepek …
a szocialista városépítés
szimbólumai
 egy része „versenyképes
maradt”
 egy részén egyre erősebben
 érzékelhetőek a slum-osodás
tendenciái

7. Mi történt 1990
után? III.
A tradícionális belső
városrészek
 Gentrifikáció
 Stagnálás
 Rehabilitáció
 Lassú leromlás
 Lebontás

8. Lakáselosztás gyakorlat
 Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás
elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt
különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci
pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).
 Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz
jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint –
különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében
három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)
 Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült,
megszerzése ingyenes,
 Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam
szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő
kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,
 Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos
állja, kisebb Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.

9. A szegregáció
 A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző
társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a
nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.
 A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által
kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább
elterjedt.
 Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint
a szegregációs görbe U alakú
 Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L
alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs
folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.

10. Városövezetek
Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt
viszonylag homogén övezetre osztották fel:
 belváros
 átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület
 ipari lakóterület
 családi házas övezet
 új lakótelepek

11. A nyolcvanas évek végén az északamerikai városok esetében az
összefüggés egyenes vonalú
volt, vagyis a városközponttól kifelé
haladva nőtt az ott élők státusza.
Nyugat-Európában az összefüggés
fordított volt.
A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező
Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus
humánökológiai térszerkezeti modellekből
kiindulva elkészítették Budapest övezetes és
szektormodelljét, majd ezek korlátozott
magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett
változatot, a „területi rendszer modellt”
alakítottak ki.

16. Városfejlesztés
Általában
kerületi szintű
adatokból
indulnak ki a
városfejlesztést
segítő
koncepciók.
Ezekre az
adatokra
támaszkodik
például a
Budapest
Városfejlesztési
Koncepciójához
2011-ben készült
helyzetelemzés
is.
Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.

17. Budapest térbenitársadalmi különbségei
Ha arról szeretnénk információt
kapni, hogy a város terében hol és
hogyan helyezkednek el a szegények
és gazdagok, a kerületinél
részletesebb adatokra van szükség.
Ez a KSH nem nyilvánosan elérhető
területi szintjei közül a tömb, vagy
az ennél is kisebb számlálókörzeti
szintet jelenti.
 Nemcsak egy-egy adott
időpillanatra fontos
megtudni, hogy hol élnek
a gazdagok és a szegények,
hanem hosszabb távon is
érdekes, hogy hogyan
változik egy-egy város a
térbeni-társadalmi
szerkezete. Ezek után
természetesnek tűnhet,
hogy az 1990-es
népszámlálás adatait a
2001-es népszámlálás
adataival össze kell vetni.

18. Ingatlanpiac
Egy terület
státuszának változását
jól jelzik az
ingatlanpiaci
mozgások is, melyek
vizsgálata fogódzó
lehet a
társadalomkutató
számára is.