1. Mátyás király lakodal-
ma címet kapta az a má-
jus 18-án, szombaton este
tartott zenés-táncos és va-
csorával egybekötött cser-
kész lagzi, amelyhez ha-
sonlókat 2008 óta rendez-
nek immár évente, a chi-
cagói Szent István Király
templomban. Az összejö-
vetel célja, hogy anyagilag
egész évre biztosítsák az
50 éve mûködõ 19. számú
Hunyadi Mátyás cserkész-
csapat támogatottságát.
Természetesen az egy
rendezvény nem elég, de
mindenesetre nagyban
elõsegíti a chicagói ma-
gyar fiatalok keresztény
szellemû nevelését. Az
anyagiak nagy részét a
szülõk, a családok adomá-
nyaiból kapja a csapat ve-
zetõsége, ehhez jön hozzá
az évente ismétlõdõ lagzik
bevétele. Fontos, hogy öt-
ven év után is életképes a
chicagói magyar cserké-
szet, és évrõl évre újult
erõvel néznek a jövõ felé.
Régi tartozásomat ro-
vom le a chicagói cserké-
szekkel, amikor végre ró-
luk is írok történelmi be-
számolót, hiszen szinte a
csapat 1963-as megszüle-
tése óta ismerem és kísé-
rem figyelemmel mûködé-
süket. Igaz, 2003 novem-
berében már írtam egy-
szer bõvebben a csapat-
ról, de tíz év hosszú idõ,
jómagam sem emlékez-
nék, ha nem lenne jegyzé-
kem a megjelent írásokról.
A '60-as és a '70-es
években magam is részt
vettem a Fenntartó Testü-
let munkájában, eleinte a
helyi Szabadságharcos
Szövetség, majd késõbb a
Chicagói Magyar Társaság
megbízottjaként.
Az 1994-ben a harmin-
cadik évfordulóra publi-
kált kis emlékkönyvet né-
zegetve jöttem rá, hogy el-
járt az idõ felettük és bi-
zony felettem is. A könyv-
ben lévõ fényképeket né-
zegetve vidám gyerekek,
tinédzserek mosolyognak
rám, akik manapság fel-
nõttek lettek, és sokan kö-
zülük, már saját a gyer-
mekeiket viszik a cserké-
szek közé.
Érdekes és Magyaror-
szágon talán elképzelhe-
tetlen, hogy külföldön
született fiataloknak már a
második, sok esetben a
harmadik generációja is
magyarnak nevelkedett.
Mindez a külföldi magyar
cserkészmozgalom érde-
me!
A 19 Sz. Hunyadi Má-
tyás Cserkészcsapat Em-
lékkönyvét (1994, Chica-
go) olvasva, már az elsõ
oldalon szembetûnt a jó
emlékû Jókay Lajos öreg-
cserkész neve, akinek há-
rom gyereke - Károly, Kin-
ga és Jutka - vett rész kis-
cserkészként, majd veze-
tõként a csapatban. Az
emlékkötet a minden ma-
gyar ügyet lelkesen támo-
gató néhai Jókay Lajos ba-
rátunk emlékének lett
ajánlva, vagy inkább szen-
telve.
Az elsõ oldalon rövid
magyarázatot kapunk ar-
ról, hogy mi is a külföldi
magyar cserkészet. „A
cserkészet ifjúságnevelõ
mozgalom, amelynek cél-
ja az egészséges szellemi,
jellemi, erkölcsi és testi
életfelfogás kialakítása a
tíz törvényben foglalt
irányelvek alapján. A
magyar cserkészet több
mint egyszerûen cserké-
szet, mivel magába fog-
lalja népmûvészetünket,
történelmünket, irodal-
munkat és földrajzun-
kat.”
Ebben a szellemben
kezdte magyarságmentõ
munkáját a csapatalapító
parancsnok Debreczeni
Béla, aki vegyes lány- és
fiúcsapatnak Nt.
Tessényi Kornél evangé-
likus lelkész templomá-
ban talált otthonra. 1964-
69 között Mózer Ottó
vette át a csapat vezetését,
õt követte Frecska Sándor
1969 és 1973 között. A
népszerû Sanyi bá' ké-
sõbb éveken át szakács-
ként mûködött a nyári tá-
borozások alatt.
Utána elõbb 1973-76
között Kovács Melinda,
majd késõbb férje, Kovács
Béla vette át a parancsnoki
pozíciót, egészen 1982-ig,
amikor az elsõ külföldön,
Clevelandban született ve-
zetõ, Nádas Gyula lett a
csapat parancsnoka. 1982-
tõl 1990-ig, Gyuszi bá'-t
Harkay Katalin követte, és
az õ vezetése alatt talált a
csapat állandó otthonra a
Ft. Eördögh András plébá-
nos által vezetett Szent Ist-
ván Király templomban.
Érdekes, hogy elõtte
sem Ft. Magyar József,
sem pedig Ft. Mihályi
Gilbert plébánosok nem
találták fontosnak a cser-
készet bevonását a temp-
lom érdekkörébe. Ft. Mi-
hályi a plébániáról írott
könyvében, a „Magyarok
temploma – Végvár” feje-
zetben az üldözött egyház
és magyarság mentsvára-
ként említi a templomot. A
magyar iskoláról és az if-
júságról öt oldalon keresz-
tül írt, míg a cserkészetrõl
csak annyit: „Még meg
kell jegyezni, hogy az
emigrációs magyar cserké-
szet is kiváló iskolája volt
az anyanyelv öntudatos
ápolásának.”
Egyszer baráti beszél-
getés során rákérdeztem a
cserkészet kérdésére, ami-
re Gilbert atya azt vála-
szolta, hogy amikor 1974-
ben Chicagóba érkezett,
szándéka volt cserkész-
csapatot létesíteni a plébá-
nia keretén belül. Késõbb
rájött, nincs annyi gyerek,
sem képzett vezetõ, hogy
a terve itt valóra válhas-
son.
A chicagói cserkészek-
nek nem is volt helyük a
templomban, egészen ad-
dig, amíg a különleges
magyar keresztény lelkü-
lettel áldott jezsuita And-
rás atya nem érkezett vá-
rosunkba. Az azóta eltelt
hosszú évek alatt a Szent
István Király lett a cser-
készotthon, egészen ta-
valy õszig, amikor ez
megváltozott. Az már más
történet, talán idõvel azt is
érdemes lesz kiértékelni.
Húsz évvel ezelõtt,
1994. június 11-én, szom-
baton este jubileumi gála-
esten ünnepelte a csapat a
fennállása harmincadik
évfordulóját. Az új csapat-
parancsnok, Latkóczy
László üdvözlõbeszé-
dében megköszönte a
megjelentek támogatását,
majd rámutatott a külföldi
cserlészövetség jelentõsé-
gére.
„Magyar vonalon a Kül-
földi Magyar Cserkész-
mozgalom az egyetlen
emigrációs szervezet,
amely nemzetközi szin-
ten, programszerûen fog-
lalkozik a külföldön szüle-
tett magyar származású
fiatalok nevelésével. Nem
vehetjük félvállról azt,
hogy megtartsuk magyar-
ságunkat, minden nap
meg kell küzdeni érte. Eh-
hez magasabb rendû ma-
gyarságtudat szükséges,
amit a cserkészet nyújt fia-
taljainknak.
Elsõsorban a család ad-
ja az alapot, valamint a
helyi társadalmi és vallási
magyar közösségek. Mind
a társadalomnak, mind a
külföldi magyarságnak
nagy szüksége van a ma-
gyar cserkészekre, ezért
tartom fontosnak csapa-
tunk létezését, és köszö-
nöm önöknek a támoga-
tást.”
Ugyanabban az évben,
1994. október 23-án Jim
Edgar, Illinois állam kor-
K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. június 8. – 24. szám –
CHICAGÓI KRÓNIKA
KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY
Harmath István
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES
Június 8-án szombat este 7 órakor: Szent István
Magyar Iskola évzáró bálja. Fellép a népszerû Tesók
együttes. Szent István Király templom.
Június 16-án vasárnap du. 12:30-kor: Apák napi
Piknik. Norridge-i Magyar Református Egyház.
Június 30-án vasárnap de. 11 órakor: Szentmise a
szabadban, utána Piknik. Új helyen Des Plainesben , a
Lions Woods Forest Preserve piknikterületen (a River
Roadon, a Rand Roadtól északra a Golf Roadtól délre.).
Szent István Király plébánia rendezvény.
Mátyáskirálylakodalmánmulattunk!
mányzója látogatott el a
Szent István Király temp-
lomban rendezett októberi
ünnepségre. A kormány-
zó urat és feleségét,
Brenda Edgart a cserkész-
csapat tagjai fogadták, üd-
vözölték, és vezették kör-
be a templomban.
A Magyarságban meg-
jelent beszámolóban
Larkóczy László parancs-
nok mellett láthatók vol-
tak Nádas Krisztina,
Jókay Judith, Nádas Gyula
és Sass Márton cserké-
szek, csak éppen tizenki-
lenc évvel fiatalabban.
Manapság már nekik is
gyermekeik vannak.
Latkóczy Lászlót, aki tu-
domásom szerint manap-
ság a Los Angeles-i magyar
cserkészcsapat parancsno-
ka, követte Bicók Boriska,
Biczók Teri, Katona László,
Jókay Agg Kinga, Stétz
Andrea, Nádas Zsolt és vé-
gül Kerkay Béla a csapatpa-
rancsnoki pozícióban. A
sorrendért nem vállalok fe-
lelõsséget, miután írott
anyag 1994 után nem lett
publikálva.
A fent említett jubileumi
gálaestrõl közölt beszámo-
lómban írtam: „A Hunyadi
Mátyás csapat vezetõje,
LatkóczyLászló,valaminta
táncestély két szervezõje,
Jókay Judith és Mogyorósy
Szilvia külföldön született és
nevelkedett cserkészveze-
tõk, akik minden elismerést
megérdemelnek kiváló
munkájukért.”
Tíz évvel ezelõtt, 2003.
november 8-án volt a csa-
pat 40 éves fennállásának
jubileuma, az alkalomra
rendezett bálon közel
félezren vettek részt, akik
ottlétükkel támogatták a
csapatot. A csapat tagjai
az évek során szerepeltek
a helyi Rábai Néptánccso-
portban, amelyet egyko-
ron Németh Károly és Éva
vezettek. Újabban a Bóbi-
ta táncosai lépnek fel a
nemzeti ünnepeken,
Phillips Ildikó vezetésével.
A cserkészcsapat fiatal
vezetõinek 2008-ban tá-
madt egy ötletük, hogy la-
kodalmak formában mu-
tatják be Nagy-Magyaror-
szág tájegységeit. Ez is
mutatja, hogy beérett an-
nak a munkának gyümöl-
cse, amelyet 1963-ban in-
dítottak útnak az egykori
vezetõk.
Az elsõ idõkben felnõtt
férfiak vezették a Hunyadi
Mátyás csapatot, az utób-
bi idõkben már Ameriká-
ban született és nevelke-
dett fiatalok, többnyire lá-
nyok, illetve ifjú hölgyek
vezetik a chicagói magyar
iskolákat, valamint a cser-
készetet. Elõször Palóc
lagzit rendeztek, melyet a
Székely lakodalom köve-
tett, 2011-ben a Délvidéki
következett.
Tavaly az Alföldi lagzi
Orbán Viktor chicagói lá-
togatása miatt ebéddé mó-
dosult, azonban közel 300
jegy lett hasznosítva, így a
csapat anyagi támogatott-
sága nem károsult. Idén
Mátyás Király lakodalom
lett a rendezvény neve,
amelyben Õfelsége Hunya-
di Mátyás, Magyarország
és tartományai királya há-
zasságra lép I. Ferdinánd
nápolyi király lányával,
Aragóniai Beatrixszal!
A võlegényt Nt. Trufán
Áron, a Norridge-i Magyar
Református Egyház lelké-
sze, a mennyasszonyt pe-
dig Toka Noémi alakította,
akikamagánéletükbenmár
boldog házastársak. A ze-
nét a megszokott, New
Brunswickból érkezett
Gyanta zenekar szolgáltat-
ta, Magyar Kálmán vezeté-
sével. A jól sikerült rendez-
vény után kíváncsian vár-
juk, jövõre mi következik.
Végülnemmaradhatkia
beszámolóból, hogy a cser-
készek az egyik vezetõjük,
Lee Ildikó ötletét megvaló-
sítva magyar-angol sza-
kácskönyvet adtak ki az 50
éves jubileumi alkalomra. A
recepteket a helyi magyar
háziasszonyok adták össze,
s a formás kis könyv vélhe-
tõen sok amerikai-magyar-
nak szolgál tanáccsal a jö-
võben.
Évekkel ezelõtt néhai
Szathmáry Lajos szakács-
mûvész kezdett hozzá egy
kétnyelvû szakácskönyv-
nek, amelyet az amerikai-
magyar háziasszonyok ré-
szére szánt. Szathmáry
Lajos 1996 elején hívott
fel, és kérdezte, mit szól-
nának a Magyarság szer-
kesztõi, ha tárcákat írna
az amerikai-kanadai ma-
gyar háziasszonyok részé-
re. A cikkek hasonlóak
lennének azokhoz, ame-
lyeket az angol nyelvû új-
ságokban éveken keresz-
tül publikált.
Bevezetõül valami érde-
kes, általában vele történt
sztori, majd egy általa
többször kipróbált recept
következne, ami változa-
tosabbá, izgalmasabbá
tenné a magyaros ételeket
kedvelõ családok táplálko-
zását. Amikor rákérdez-
tem, mi a célja, elmondta,
hogy szándékában van ki-
adni egy kétnyelvû sza-
kácskönyvet az amerikai
kontinensen élõ háziasz-
szonyok számára.
Az elsõ tárcáját lapunk
1996. január végén közölte,
melyet további 29 követett,
és Szathmáry október 4-én
bekövetkezett halála akadá-
lyozta meg munkája befeje-
zését. Most azonban Chica-
góban megjelent egy angol-
magyar szakácskönyv, ami
talán nem annyira profesz-
szionális munka, mint a
szakácsmûvész és irodal-
már Szathmáry Lajosé lett
volna, de kapaható, illetve
megrendelhetõ a chicagói
cserkészektõl.
A chicagói magyar cserkészek
Mátyás király lakodalmi mûsora
Az 1994-ben megjelent jubileumi
emlékkönyv címlapja
Beatrix hercegnõ (Toka Noémi) és Mátyás király (Nt. Trufán Áron)
Az 50. évfordulóra megjelent an-
gol-magyar nyelvû szakácskönyv