SlideShare une entreprise Scribd logo
1  sur  120
A differenciálgeometria alapjai
     matematika tanár szakos
      el˝ adás és gyakorlat
        o


         Nagy Gábor Péter

        Szegedi Tudományegyetem
     Bolyai Intézet, Geometria Tanszék


    2010/2011-os tanév I. féléve




                                         1 / 120
Tagolás
1   I: El˝ ismeretek
         o
       Lineáris algebra
       Differenciálszámítás
       Valós függvénytan
2   II: Görbék
       Sík- és térgörbék
       Görbeelmélet
       Példák görbékre
3   III: Felületek
       Felületek megadása
       Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                             o                o
       Vektormez˝ k, deriválás
                   o
       Felületek metrikája (mértana)
       Theorema Egregium
4   IV: Névjegyzék
                                                      2 / 120
I: El˝ ismeretek
                                     o



1   I: El˝ ismeretek
         o
       Lineáris algebra
       Differenciálszámítás
       Valós függvénytan
2   II: Görbék
       Sík- és térgörbék
       Görbeelmélet
       Példák görbékre
3   III: Felületek
       Felületek megadása
       Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                             o                o
       Vektormez˝ k, deriválás
                   o
       Felületek metrikája (mértana)
       Theorema Egregium
4   IV: Névjegyzék

                                                      3 / 120
I: El˝ ismeretek
                                        o             Lineáris algebra


Vektorok, vektorterek


      Skalár = valós szám
      Vektor = vektortér eleme
      Vektorok összege, skalárszorosa

Alappéldák
    Szám n-esek: V = {(x1 , x2 )}, {(x1 , x2 , x3 )}, . . ..
    M˝ veletek komponensenként.
      u
      Vektorérték˝ leképezések: V = {f : X → Rn }.
                 u
                               (f + g)(x) = f (x) + g(x),
      M˝ veletek pontonként:
        u
                                  (cf )(x) = cf (x).
      Végtelen dimenziós, ha |X| = ∞!



                                                                         4 / 120
I: El˝ ismeretek
                                   o             Lineáris algebra


Lineáris függetlenség, bázis, dimenzió


    Lineáris kombináció: c1 v1 + · · · + cn vn
    Lineáris altér: zárt a lineáris kombinációra
    Lineáris függ˝ ség:
                  o
         Egyik kikombinálható a többib˝ l.
                                        o
         A nullvektor nem-triviálisan kikombinálható.

Definíció
A maximális lineárisan független vektorrendszert bázisnak nevezzük.

   Kicserélési tétel                                Definíció
   A V vektortér minden bázisa                      A V vektortér dimenziója a V
   egyforma számosságú.                             bázisának számossága.


                                                                                   5 / 120
I: El˝ ismeretek
                                         o             Lineáris algebra


Vektorok skalárszorzata


Két vektorból számot: ab
Geometriai definíció
ab = |a||b| cos γ

Analitikus definíció
(a1 , a2 , a3 )(b1 , b2 , b3 ) = a1 b1 + a2 b2 + a3 b3

Alaptulajdonságok
Bilineáris, szimmetrikus, pozitív definit. 0 ha mer˝ legesek.
                                                  o




                                                                          6 / 120
I: El˝ ismeretek
                                    o             Lineáris algebra


Vektorok vektoriális szorzata

Két vektorból vektort (3-dimenzióban): a × b
Geometriai definíció
Hossza: |a × b| = |a||b| sin γ, iránya mer˝ leges a, b-re és jobb sodrású
                                          o
rendszert alkotnak.

Analitikus definíció
                      
            
              i   j k 
                       
a × b = det 
             a1 a2 a3 
            
                      
                       
                      
                       
              b1 b2 b3
            
                      
                       


Alaptulajdonságok
Bilineáris, antiszimmetrikus, ⊥ a tényez˝ kre. 0 ha párhuzamosak.
                                        o


                                                                            7 / 120
I: El˝ ismeretek
                                   o             Lineáris algebra


Vegyes szorzat


Definíció
abc = a(b × c) = (a × b)c (3 db 3-dimenziós vektorból számot)

   Analitikus jelentés (kiszámítás)
                                                    Geometriai jelentés
              a1 a2 a3 
                            
                                                  A három vektor által kifeszített
   abc = det 
              b1 b2 b3 
             
                            
                             
                                                    paralelepipedon térfogata.
                            
                             
                c1 c2 c3
             
                            
                             


Alaptulajdonságok
Tényez˝ k felcserélésekor el˝ jelet vált (alternál). Minden tényez˝ jében
        o                       o                                 o
lineáris (trilineáris). 0 ha a tényez˝ k lineárisan függ˝ k.
                                     o                  o



                                                                                       8 / 120
I: El˝ ismeretek
                                        o             Lineáris algebra


Lineáris leképezések

Definíció
Az f : V → W vektorterek közti leképezés lineáris, ha
    Additív: f (v1 + v2 ) = f (v1 ) + f (v2 ), és
    Homogén: f (cv) = cf (v).

Speciális eset: V = Rn , W = Rm , f : Rn → Rm lineáris. Ekkor valamely
A = (aij ) m × n-es mátrixra

                  x1          y1       a11 a12 · · ·                   a1n        x1
                                                                                  
              
                      
                        
                                                                            
                                                                                       
                                                                                         
                  x2          y2       a
                                       21 a22 · · ·                    a2n        x2
              
              
                      
                       
                        
                         
                                                                            
                                                                               
                                                                                       
                                                                                         
                                                                                         
              
           f :
                       
                       →           =
                                                                                     
                   .           .       .    .                           .          .
                       
                                                                            
                                                                                       
                                                                                         
                   .           .       .    .                           .          .
                                                                                    
                   .           .       .    .                           .          .
              
              
                      
                       
                        
                         
                                                                            
                                                                               
                                                                                       
                                                                                         
                                                                                         
              
              
                      
                       
                        
                         
                                     
                                      
                                                                             
                                                                               
                                                                                       
                                                                                         
                                                                                         
                  xn          ym         am1 am2 · · ·                   amn        xn
                                                                                  



                                                                                             9 / 120
I: El˝ ismeretek
                                        o             Differenciálszámítás


Egyváltozós, skalár érték˝ függvények deriváltja
                         u

Egyváltozós, valós érték˝ függvény: f : R → R
                        u
                     f (x)−f (y)
    f (x) = limy→x       x−y .
    Az eredmény f : R → R egyváltozós függvény.
    További jelölések: f (x), df (x), ∂f (x).
                       ˙
                                   dx
    Geometriai jelentés: a grafikonhoz húzott érint˝ meredeksége.
                                                  o
    f ≡ 0 ⇔ f ≡ konst. Középérték-tételek.

Deriválási szabályok
    Additív: (f + g) = f + g .
    Homogén: (cf ) = cf . (Azaz lineáris.)
    Leibniz-szabály: (fg) = f g + fg .
    Láncszabály: f (g(x)) = f (g(x))g (x).


                                                                            10 / 120
I: El˝ ismeretek
                                     o               Differenciálszámítás


Egyváltozós, vektor érték˝ függvények deriváltja
                         u

Egyváltozós, vektor érték˝ függvények:
                         u

                    f : R → R3 ,                   f(t) = (x(t), y(t), z(t)).

x(t), y(t), z(t) koordináta-függvények.
     Deriválás komponensenként: f (t) = (x (t), y (t), z (t)).
     Az eredmény ugyanilyen típusú függvény: f : R → R3 .
     Linearitás OK.
     Leibniz-szabály mind a skalár, mind pedig a vektoriális szorzatra
     értelmes és OK:

                         (f(t)g(t))       = f (t)g(t) + f(t)g (t).
                      (f(t) × g(t))       = f (t) × g(t) + f(t) × g (t).


                                                                                11 / 120
I: El˝ ismeretek
                                               o             Differenciálszámítás


Többváltozós, skalár érték˝ függvények parciális deriváltja
                          u

Többváltozós, skalár érték˝ függvények:
                            u
f : Rn → R,       f : (x1 , . . . , xn ) → f (x1 , . . . , xn ).
xk szerinti, vagy k-dik változó szerinti paricális derivált
     A többi változót „rögzítem”, egyváltozós függvényként tekintem.
       Az eredmény többváltozós, skalárérték˝ függvény.
                                            u

A mi jelölésünk: ∂k f (x1 , . . . , xn ).
                                                                 ∂f
Egyéb jelölések: fxk (x1 , . . . , xn ), fxk (x1 , . . . , xn ), ∂xk (x1 , . . . , xn ).

Alaptulajdonságok
Linearitás, Leibniz-szabály.
A magasabb fokú parciális deriváltak (jó esetben) felcserélhet˝ k.
                                                              o


                                                                                           12 / 120
I: El˝ ismeretek
                                  o             Differenciálszámítás


Többváltozós, vektor érték˝ függvények totális deriváltja
                          u

    Oszlopvektorokkal kell számolni!
                         f1 (x) 
                                
                         . 
                        
                         . , f1 , . . . , fm koordináta fv.-ek
                        
        n → Rm , f(x) = 
                                 
    f:R                  . 
                        
                        
                                 
                                 
                                 
                                 
                                
                          fm (x)
                                

    Parciális der. komponensenként, a totális derivált egy mátrix:
  A parciális derivált                A totális derivált
             ∂k f1 (x)                        ∂1 f1 (x) · · ·      ∂n f1 (x)
                                                                               
                                                                                  
                  .                                  .      ..            .
                                                                               
                                                     .                    .
                                                                                 
                  .
                       
  ∂k f(x) =                          Df(x) = 
                                                                                 
                                                               .
                       
                  .                                  .                    .
            
                       
                        
                                              
                                                                                 
                                                                                  
                                                                                  
            
                       
                                              
                                                                                 
                                                                                  
                                                 ∂1 fm (x) · · ·      ∂n fm (x)
                                                                                 
              ∂k fm (x)
            
                       
                                                                                

    Speciális eset: m = 1, azaz f skalár érték˝ . Ekkor Df sorvektor, ezt
                                              u
    nevezzük f gradiens-vektorának.

                                                                                      13 / 120
I: El˝ ismeretek
                                   o             Differenciálszámítás


Láncszabály többváltozós függvényekre



Láncszabály többváltozós függvényekre
Legyen g : Rn → Rm , f : Rm → R . Ekkor a h = f ◦ g : Rn → R összetett
függvény totális deriváltjára teljesül

                         Dh(x) = (Df(g(x))) (Dg(x)),

ahol az egyenl˝ ség jobb oldalán két mátrix szorzata áll.
              o

Gondoljuk meg, hogy a mátrixok méretei valóban lehet˝ vé teszik a fenti
                                                    o
szorzás elvégzését.




                                                                          14 / 120
I: El˝ ismeretek
                                    o             Differenciálszámítás


Láncszabály alkalmazása speciális esetre

Speciális eset: g : R → R2 , r : R2 → R3 és G = r ◦ g : R → R3 .
Ekkor
                                 ∂1 r1 (u, v) ∂2 r1 (u, v) 
                                                           
           g1 (t)                                          
                                 ∂1 r2 (u, v) ∂2 r2 (u, v) 
Dg(t) =            , Dr(u, v) = 
                                
                                                           
                                                            
           g2 (t)                                          
                                                            
                                  ∂1 r3 (u, v) ∂2 r3 (u, v)
                                
                                                           
                                                            
és

        G (t) = DG(t) = Dr(g(t))Dg(t)
                 ∂1 r1 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r1 (g1 (t), g2 (t))
                                                                       
                                                                            g1 (t)
                                                                       
                                                                        
              =  ∂1 r2 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r2 (g1 (t), g2 (t))
                
                                                                       
                                                                        
                                                                        
                                                                            g2 (t)
                
                                                                       
                                                                        
                  ∂1 r3 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r3 (g1 (t), g2 (t))
                
                                                                       
                                                                        

                  g1 ∂1 r1 + g2 ∂r1 
                                       
                
                                       
                 g ∂1 r2 + g ∂r2  = g ∂1 r + g ∂2 r.
              =  1
                
                                       
                                            1           2
                                        
                                2
                                       
                                        
                  g1 ∂1 r3 + g2 ∂r3
                
                                       
                                        


                                                                                     15 / 120
I: El˝ ismeretek
                                           o             Valós függvénytan


Egyváltozós végtelen hatványsorok

                n
   Polinom:     i=0 ai t i   = a0 + a1 t + a2 t2 + · · · + an tn
Hatványsor:     ∞
                i=0 ai t i   = a0 + a1 t + a2 t2 + · · · + an tn + · · ·
                                 t2        t3
     Példák: et = 1 + t +        2!   +    3!   + ···
                               t3   t5    t7
              sin t = t −      3! + 5! − 7! + · · ·
               1
              1−t   =1+       t2 + t3 + t4 + · · ·
                                      t2        t3
              ln(1 + t) = t −         2    +    3    + ···

Problémák
    Konvergencia: Milyen t-re értelmes?
    Válasz: Kicsire.
    Pontosabban: Konvergenciasugár...


                                                                             16 / 120
I: El˝ ismeretek
                                      o             Valós függvénytan


Taylor-sorba fejtés

                                                   f (0) 2
Skalárérték˝ , 0 körül: f (t) = f (0) + f (0)t +
           u                                         2! t + · · ·
Skalárérték˝ , x körül:
           u              f (x + t) = f (x) + f (x)t + f 2! t2 + · · ·
                                                          (x)

                                                      (0)
Vektorérték˝ , 0 körül:
           u               r(t) = r(0) + r (0)t + r 2! t2 + · · ·

Feltételek
Ne legyünk szégyenl˝ sek: f ill. r végtelen sokszor differenciálható.
                   o

A „· · · ” jelentése
A „· · · ” jelentése az, hogy kicsi. Nagyon kicsi, azaz t3 -el osztva sem lehet
nagyon nagy. Pontosabban: · · · = q(t)t3 , ahol |q(t)| korlátos 0 (vagy x) egy kis
környezetében.


                                                                               17 / 120
I: El˝ ismeretek
                                    o             Valós függvénytan


Implicit függvény tétel

Implicit függvény tétel – kétváltozós eset
Tegyük fel, hogy az f (x, y) végtelen sokszor differenciálható függvényre
∂2 f (a, b) 0. Ekkor létezik g(x) végtelen sokszor differenciálható függvény,
melyre f (x, g(x)) ≡ 0.

    Elsumákoltuk az értelmezési tartományokat. (Az (a, b) pont megfelel˝
                                                                       o
    környezete.)
    A feltétel geometriai jelentése: az f (x, y) = 0 síkgörbének van érint˝ je
                                                                          o
    (a, b)-ben, és az nem függ˝ leges. (Van meredeksége.)
                               o
    Az állítás jelentése: az f (x, y) = 0 görbe lokálisan y = g(x) alakra
    hozható.
    Többváltozós esetben x-et x = (x1 , . . . , xn ) helyettesíti.


                                                                                 18 / 120
I: El˝ ismeretek
                                   o             Valós függvénytan


Inverzfüggvény tétel


Inverzfüggvény tétel – egyváltozós eset
Tegyük fel, hogy az f (x) végtelen sokszor differenciálható függvényre
f (a) 0. Ekkor létezik g(x) végtelen sokszor differenciálható függvény,
melyre f (g(x)) ≡ x az a megfelel˝ környezetében.
                                 o

    Bizonyítás: Alkalmazzuk az implicit függvény tételt az F(x, y) = x − f (y)
    függvényre.
    A feltétel geometriai jelentése: a függvény grafikonjának érint˝ je nem
                                                                  o
    vízszintes.
    Többváltozós, vektorérték˝ esetben az f = (f1 , . . . , fn ) : Rn → Rn
                               u
    függvényt tekintjük, és a feltétel det(Df(a)) 0.



                                                                             19 / 120
II: Görbék



1   I: El˝ ismeretek
         o
       Lineáris algebra
       Differenciálszámítás
       Valós függvénytan
2   II: Görbék
       Sík- és térgörbék
       Görbeelmélet
       Példák görbékre
3   III: Felületek
       Felületek megadása
       Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                             o                o
       Vektormez˝ k, deriválás
                   o
       Felületek metrikája (mértana)
       Theorema Egregium
4   IV: Névjegyzék

                                                      20 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Görbék megadása a síkon egyenlettel


    Ponthalmaz megadása egyenlettel: Azon pontok halmaza, melyek
    koordinátái kielégítik az adott egyenletet.
    Görbék explicit megadása y = f (x) alakban történik. Más szóval, a görbe
    az f (x) függvény grafikonja.
    Görbék implicit megadása: F(x, y) = 0.

Példák
               Explicit        Implicit
 Egyenes     y =√ + b
                 mx       ax + by + c = 0
 (Fél)kör   y = 1 − x2    x 2 + y2 − 1 = 0



                                                                         21 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Görbék paraméteres megadása a térben (és a síkon)


Definíció
Legyen r : [a, b] → R3 differenciálható egyváltozós vektorérték˝ függvény.
                                                                u
Az r leképezés γ képhalmazát paraméterezett görbének nevezzük.
Amennyiben r bijektív [a, b] és γ között, akkor elemi görbeívr˝ l beszélünk.
                                                              o


                       r : t → r(t) = ( x(t), y(t), z(t) )
                                              koordináta
                                             függvények
Megjegyzés: Síkgörbék esetében az utolsó koordináta z = 0, esetleg el is
hagyjuk: r(t) = (x(t), y(t)).


                                                                           22 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Példák: egyenes, kör paraméterezései

    A p0 , p1 pontokat összeköt˝ szakaszt az r : [0, 1] → R3 ,
                                o
    r(t) = (1 − t)p0 + tp1 függvény paraméterezi.
    Általában az egyeneseket

                            r(t) = (a1 t + a2 , b1 t + b2 )

    alakú (els˝ fokú) leképezések paraméterezik.
              o
    Az O kp.-ú egységkört r(t) = (cos t, sin t) paraméterezi. (Nem elemi
    görbeív.)
    Az
                                      1 − t2 2t2
                               r(t) =       ,
                                           2 1 + t2
                                      1+t
    függvény szintén (majdnem) az egységkört eredményezi.

                                                                           23 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Görbék ekvivalens paraméterezései


                                                                                    
  Definíció                                           a                  b
  Az r : [a, b] → R3 ,                                                          r

  q : [c, d] → R3 ekvivalens                                    
  paraméterezések, ha                                                       q
                                                         c          d
  r(t) = q(ϕ(t)) teljesül valamely
  ϕ : [a, b] → [c, d] bijekcióra.

  Állítás (kés˝ bbre)
              o                                Definíció
  A görbe ívhossza független a                 Egy fogalmat geometriainak
  paraméterezést˝ l.
                  o                            nevezünk, ha nem függ a
                                               paraméterezést˝ l.
                                                             o


                                                                                        24 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Érint˝ egyenes, érint˝ vektor
     o               o

Az érint˝ szemléletes definíciója
        o
Az érint˝ a szel˝ határhelyzete.
        o       o

r(t) paraméterezett görbe, = r(t), Q = r(t + h) görbepontok.
                           P                 ¨
                           r(t + h) − r(t)
A PQ szel˝ irányvektora:
          o                                .
                                 h          ©
Ennek határértéke Q → P, azaz h → 0 esetén
                                      r(t + h) − r(t)
                          r (t) = lim                 .
                                  h→0        h


Definíció
Az r (t) vektor a görbe P = r(t) pontbeli érint˝ vektora.
                                               o
A P-n átmen˝ , r (t) irányvektorú egyenes P-beli érint˝ egyenese.
             o                                         o

                                                                    25 / 120
II: Görbék     Sík- és térgörbék


Ívhossz

Definíció (A paraméterezett görbe ívhossza.)
                                               b
Az r : [a, b] → R3 görbe ívhossza az          a
                                                 |r   (t)|dt integrál értéke.

                                                                               v t 
   Motiváció: r(t) a pontszer˝u                               v

   részecske helyvektora, r (t) a
   sebességvektora. v(t) = |r (t)| a
   sebesség nagysága. A megtett                                         b
                                                                    s=∫a v t dt
   út, azaz az ívhossz, a                                                               t
   sebességgörbe alatti terület.                                  a                 b



Tétel
A görbe ívhossza a beírt töröttvonalak hosszának szuprémuma.

                                                                                            26 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Ívhossz szerinti paraméterezés definíciója

 A PQ görbeív hossza                                                                r  b
                                                                          
                        t
           s(t) =
           ˆ                |r (u)|du.                                        Q =r t
                    a                                             P=r  a
 Nyilván s(0) = 0 és s (t) = |r (t)|  0
            ˆ           ˆ                                                             r
 minden t ∈ [a, b] esetén. Azaz s(t)
                                   ˆ
 szigorúan monoton növ˝ , tehát
                            o                                                   a         t   b
 invertálható. Jelölje
 ˆ : [0, s(b)] → [a, b] az inverzet.
 t       ˆ

Definíció (Ívhossz szerinti paraméterezés)
A görbe r(s) = r(ˆ(s)) paraméterezését ívhossz szerinti vagy természetes
        ˜        t
paraméterezésnek nevezzük.

                                                                                                  27 / 120
II: Görbék   Sík- és térgörbék


Ívhossz szerinti paraméterezés tulajdonságai

                                1         1
    s(ˆ(s)) ≡ s =⇒ ˆ (s) =
    ˆt             t                 =
                             s (ˆ(s)) |r (ˆ(s))|
                             ˆ t          t
             r (ˆ(s))
                t
    ˜ (s) =
    r                  , azaz |˜ (s)| ≡ 1.
                               r
                ˆ(s))|
            |r (t
    CSALUNK: Az r(t) paraméterezés˝ görbe r(s) = r(ˆ(s)) ívhossz szerinti
                                           u ˜     t
    paraméterezését is r(s)-el jelöljük.
    MEGÁLLAPODÁS: Az s paraméter mindig ívhossz szerinti
    paraméterezést jelöl.
    Az ívhossz szerinti paraméterezés geometriai fogalom, azaz független a
    paraméterezést˝ l. (˜ = q).
                  o r ˜
    Az ívhossz szerinti paraméterezés elméleti szempontból nagyon jelent˝ s,
                                                                        o
    viszont a görbék dönt˝ többségében a gyakorlatban nem használható.
                          o


                                                                         28 / 120
II: Görbék           Sík- és térgörbék


Példa ívhossz szerinti paraméterezésre

Példa: r(t) = (c cos t2 , c sin t2 ), t ∈ [0, ∞), c  0.
Ekkor r (t) = (−2ct sin t2 , 2ct cos t2 ) és

                  |r (t)| =           4c2 t2 (sin t2 )2 + 4c2 t2 (cos t2 )2 = 2ct.

Az ívhosszra
                                  t                          t
                  s(t) =
                  ˆ                   |r (u)|du =                2cudu = [cu2 ]t = ct2 .
                                                                               0
                              0                          0

                              s
Ennek inverze ˆ(s) =
              t               c.      Az ívhossz szerinti paraméterezés

                                                   s       s
                           ˜ (s) = r(ˆ(s)) = (c cos , c sin ).
                           r         t
                                                   c       c

                                                                                           29 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Simulósík, simulókör: definíció



Definíció: Simulósík a görbe P pontjában
Adott a görbe P = r(t) pontja és ennek környezetében a Q1 = r(t1 ), Q2 = r(t2 )
pontok. Legyen Σt1 ,t2 a PQ1 Q2 sík és t1 , t2 → t. Ekkor a Σt1 ,t2 síkok
határhelyzetét a görbe P-beli simulósíkjának nevezzük.

Definíció: Simulókör a görbe P pontjában
Adott a görbe P = r(t) pontja és ennek környezetében a Q1 = r(t1 ), Q2 = r(t2 )
pontok. Legyen Kt1 ,t2 a P, Q1 , Q2 pontokon átmen˝ kör és t1 , t2 → t. Ekkor a
                                                   o
Kt1 ,t2 körök határhelyzetét a görbe P-beli simulókörének nevezzük.




                                                                            30 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Simulósík, simulókör: szemléltetés




                                                    31 / 120
II: Görbék    Görbeelmélet


Simulósík számítása – segédtétel

Segédtétel
                                    2r(t1 )×r(t2 )
Ha r(0) = 0 és t1 , t2 → 0, akkor    t1 t2 (t2 −t1 )   → r (0) × r (0).

Bizonyítás. Taylor-sorba fejtve r(t)-t kapjuk, hogy

                                        t2
                         r(t) = tr (0) + r (0) + t3 (. . .),
                                        2
ahol (. . .) kicsi t-re korlátos. Elhagyva a 0 paramétert r , r -b˝ l:
                                                                  o
                                     2
                                    t1                       2
                                                            t2
                                             3                         3
       r(t1 ) × r(t2 ) = (t1 r + r + t1 (. . .)) × (t2 r + r + t2 (. . .))
                                    2                        2
                         1
                       =   t1 t2 (t2 − t1 )(r × r + (2t1 + 2t2 + t1 t2 )(. . .))
                         2


                                                                                   32 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Simulósík számítása



Állítás
A görbe P = r(t) pontjában a simulósík normálvektora r (t) × r (t).

Bizonyítás. Feltételezhetjük, hogy t = 0 és P = r(0) = 0. A Q1 = r(t1 ),
Q2 = r(t2 ) görbepontokra a PQ1 Q2 sík normálvektora
                          −−
                           −→ −−     −→
                          PQ1 × PQ2 2r(t1 ) × r(t2 )
                        2                  =                  ,
                          t1 t2 (t2 − t1 )   t1 t2 (t2 − t1 )
melynek határértéke a segédtétel szerint r (t) × r (t).




                                                                           33 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Simulókör sugara

Segédtétel
                                                                       |a||b||a−b|
Az 0, A(a), B(b) térbeli pontokon áthaladó kör sugara                    2|a×b| .


Tétel
                                                  |r (t)|3
A görbe P = r(t) pontjában a simulókör sugara                 .
                                              |r (t) × r (t)|

Bizonyítás. Feltesszük t = 0-t.
        |r(t1 )||r(t2 )||r(t2 )−r(t1 )|      |r(t1 )||r(t2 )||r(t2 )−r(t1 )| |t1 t2 (t2 −t1 )|
                                          =
              2|r(t1 ) × r(t2 )|                     |t1 ||t2 ||t2 −t1 |    |2r(t1 )×r(t2 )|
                                                     3            1
                                          → |r (0)|
                                                       |r (0) × r (0)|


                                                                                                 34 / 120
II: Görbék    Görbeelmélet


A görbület

Definíció: Görbület
A görbe P = r(t) pontjában a simulókör sugarának reciprokát a görbe
görbületének nevezzük:

                                             |r (t) × r (t)|
                         κ(P) = κ(t) =                   3
                                                             .
                                                 |r (t)|

Állítás
A görbület független a paraméterezést˝ l.
                                     o

Példák
    Az r sugarú kör görbülete minden pontjában 1/r.
     Az egyenest els˝ fokú függvénnyel paraméterezve r (t) ≡ 0, azaz κ ≡ 0
                    o
     adódik.

                                                                        35 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A görbület alaptulajdonságai


Állítás
  1   Ívhossz szerinti paraméterezésnél κ(P) = κ(s) = |r (s)|.
  2   Egy görbeív akkor és csak akkor egyenes szakasz, ha a görbülete
      azonosan nulla.
Bizonyítás. Ívhossz szerinti paraméterezésben |r (s)| ≡ 1, azaz (r (s))2 ≡ 1.
Mindkét oldalt deriválva, a Leibniz-szabály szerint 2r (s)r (s) ≡ 0, azaz
minden s-re r (s) ⊥ r (s). Ekkor

                  |r (s) × r (s)| = |r (s)||r (s)| sin α = |r (s)|.

Ha κ ≡ 0, akkor r (s) ≡ 0, azaz r (s) konstans és r(s) els˝ fokú. Ez azt jelenti,
                                                          o
hogy a görbív egyenes szakasz.


                                                                                36 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Érint˝ egységvektor, f˝ normális, binormális
     o                o


Definíció: Érint˝ egységvektor
               o
Az r(t) görbe P = r(t) pontjában a t(P) = t(t) = |r (t) vektort a görbe P-beli
                                                  r
                                                    (t)|
érint˝ egységvektorának nevezzük. Ívhossz szerinti paraméterezésben
     o
t(s) = r (s).

Definíció: F˝ normális
            o
Az r(s) ívhossz szerint paraméterezett görbe P = r(s) pontbeli f˝ normálisa az
                                                                o
n(P) = n(s) = |r (s) vektor.
               r
                 (s)|


Definíció: Binormális
A b(s) = t(s) × n(s) vektort a görbe P = r(s) pontbeli binormálisnak nevezzük.


                                                                                 37 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Kísér˝ triéder
     o


Segédtétel (már láttuk)
Ha f(t) vektorérték˝ függvényre |f(t)| konstans, akkor f(t) ⊥ f (t).
                   u

Állítás
A görbe minden pontjában a t(P), n(P) és b(P) vektorok jobb sodrású
ortonormált bázist alkotnak.
Bizonyítás. Definíció szerint t, n egységvektorok. A segédtétel miatt t ⊥ n.
Ekkor b definíciójából adódik az állítás.
Definíció: Kisér˝ triéder
                o
A t(P), n(P), b(P) hármast a görbe P-beli kisér˝ triéderének nevezzük.
                                               o



                                                                              38 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Térgörbe torziója


Ívhossz szerinti paraméterezésben vagyunk, és feltesszük, hogy r    0.
Leibniz-szabály szerint a b = t × n binormális deriváltja

                        b =t ×n+t×n =t×n ,

hiszen t n, ezért t × n. Ekkor b ⊥ t és a korábbi segédtétel szerint b ⊥ b,
azaz b n.
Definíció: Torzió
Azt a τ = τ(P) = τ(s) valós számot, melyre b (s) = −τ(s)n(s), a görben
P = r(s) pontbeli torziójának nevezzük.




                                                                         39 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


Mikor értelmezett a torzió?




    Ha κ ≡ 0, azaz ha a görbe egyenes szakasz, akkor r = 0, ezért a görbe
    n = |r | f˝ normálisa nincs értelmezve.
         r
              o
    Ekkor viszont sem a binormális, sem pedig a görbe torziója nem
    definiált.
    Abban a speciális esetben, ha a görbe a rögzített Σ sík síkgörbéje, akkor
    értelmezhetük a f˝ normálist mint a sík normális egységvektorát. Ekkor
                      o
    értelmet nyer a kisér˝ triéder és a torzió τ ≡ 0.
                         o




                                                                           40 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A torzió alaptulajdonságai


Állítás
Az r(t) görbe akkor és csak akkor síkgörbe, ha torziója azonosan 0.

Bizonyítás. Ha τ ≡ 0, akkor b ≡ 0, azaz a binormális konstans: b(s) = b0 .
Tekintsük az f (s) = b0 (r(s) − r(0)) függvény deriváltját:

                        f (s) = b0 r (s) = b(s)t(s) = 0.

Tehát f (s) konstans: f (s) = f (0) = 0. Ezért a görbe minden pontja benne van
az r(0)-on átmen˝ , b0 normálvektorú síkban.
                  o

Állítás
A torzió a binormális ívhossz szerinti szögsebessége.


                                                                             41 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A torzió kiszámítása ívhossz szerinti paraméterezésben


Tétel
                                         r (s)r (s)r (s)
Ívhossz szerinti paraméterezésnél τ(s) =
                                              |r (s)|2

Bizonyítás.
  1   0 = bn ⇒ 0 = b n + bn = −τn2 + bn ⇒ τ = bn
                     r    r ×r
  2   b=t×n=r ×         =
                      κ      κ
       r = κn ⇒ r = κ n + κn
      
      
      
                 ⇒ br = κ bn + κbn = κτ
      
      
      
  3
      
      
                        (r × r )r    rr r
                 ⇒ τ=               =
      
      
      
                              κ 2      |r |2
      
      



                                                           42 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A torzió kiszámítása általános paraméterezésben

Tétel
                                  r (t)r (t)r (t)
Általános paraméterezésben τ(t) =                 2
                                                    .
                                  |r (t) × r (t)|

                       ˜
Bizonyítás. Az s(t) és r jelölést használjuk az ívhosszra és az aszerinti
               ˆ
paraméterezésre. r(t) = r(ˆ(t))-re a láncszabályból:
                         ˜s

                             r   = rs
                                   ˜ˆ
                          r      = r (ˆ )2 + r s
                                   ˜ s       ˜ˆ
                         r       = r (ˆ )3 + r α + r β
                                   ˜ s       ˜     ˜

adódik valamely skalár érték˝ α, β függvényekre. A vegyesszorzat
                               u
tulajdonságait felhasználva kapjuk, hogy r r r = (˜ r r )(ˆ )6 . A κ
                                                   r˜ ˜    s
képletéb˝ l és s = |r |-b˝ l adódik az állítás.
        o      ˆ         o

                                                                            43 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A Frenet-formulák

Tétel – A Frenet-formulák
Ívhossz szerinti paraméterezésnél a kisér˝ triéder deriváltjára vonatkozóan az
                                         o
alábbi összefüggések állnak fenn:

                                =      κn
                        
                         t
                        
                                = −κt     +τb
                        
                         n
                        
                        
                                =
                        
                         b           −τn

Bizonyítás. Az els˝ és a harmadik azonosságot láttuk a görbület illetve a
                  o
torzió definíciójánál. A középs˝ höz felírjuk: n = αt + βn + γb. Egyrészt
                              o
n n = 0, azaz β = 0. Másrészt

             0 = (nt) = n t + nt = n t + κn2 = n t + κ ⇒ α = −κ
             0 = (nb) = n b + nb = n b − τn2 = n b − τ ⇒ γ = τ.

                                                                            44 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A görbeelmélet alaptétele


Tétel – A görbeelmélet alaptétele
Adott két görbe és feltesszük, hogy ívhossz szerinti paraméterezésben a két
görbe görbületeit és torzióit ugyanazok a jól meghatározott függvények írják
le. Ekkor a két görbe térbeli mozgással fedésbe hozható.

Legyen i = 1, 2, ri (s) a két görbe ívhossz szerinti paraméterezése, ti (s), ni (s),
bi (s) a két kísér˝ triéder. Mivel a kísér˝ triéderek jobb sodrású ONB-t
                  o                       o
alkotnak, ezért térbeli mozgással elérhetjük, hogy

            r1 (0) = r2 (0), t1 (0) = t2 (0), n1 (0) = n2 (0), b1 (0) = b2 (0).

Definiáljuk az f (s) = t1 (s)t2 (s) + n1 (s)n2 (s) + b1 (s)b2 (s) skalár érték˝
                                                                             u
függvényt, f (0) = 1 + 1 + 1 = 3.


                                                                                  45 / 120
II: Görbék   Görbeelmélet


A görbeelmélet alaptétele (folyt.)

A Frenet-formulák alapján

         f (s) = t1 t2 + t1 t2 + n1 n2 + n1 n2 + b1 b2 + b1 b2
                = κn1 t2 + t1 (κn2 ) + (−κt1 + τb1 )n2 + n1 (−κt2 + τb2 )
                     −τn1 b2 − b1 (τn2 )
                = 0,

tehát f (s) ≡ 3. Másrészr˝ l, mivel itt egységvektorokról van szó,
                         o

                         f (s) = cos α + cos β + cos γ = 3,

ahol α, β, γ a bezárt szögek. Ebb˝ l α = β = γ = 0, azaz t1 (s) = t2 (s),
                                    o
n1 (s) = n2 (s), b1 (s) = b2 (s) minden s-re. Speciálisan, r1 (s) = r2 (s), azaz
r1 (s) − r2 (s) konstans. Mivel r1 (0) = r2 (0), így r1 (s) = r2 (s).

                                                                                   46 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Láncgörbe: y = cosh(x)


    Általános explicit alak:
        a       x
    y = cosh       .
        2       a
    Az ábrán a = 1.
                   ex +e−x
    cosh(x) =         2 =
        x2   x4
    1 + 2! + 4! + · · ·
    Két ponton felfüggesztett
    zsinór egyensúlyi helyzete.
    r(t) = (t, cosh(t))
    r (t) = (1, sinh(t))
    r (t) = (0, cosh(t)).
         |r ×r |          1
    κ=     |r |3
                   =   cosh(t)2



                                                                 47 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Vontatási görbe (traktrix)




    Paraméteres alak: r(t) = (cos(t) + ln(tan(t/2)), sin(t)).
    A „traktor” az x-tengelyen mozog, és egy 1 hosszú rúdon vontat egy
    tárgyat.
    A görbület κ = tan(t).

                                                                         48 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Lemniszkáta



   Implicit alakja
   (x2 + y2 )2 = (x2 − y2 ).
   Polárkoordinátás alak:
   R2 = cos(2ϕ).
   El˝ áll, mint egy hiperbola inverz
     o
   képe.
   Azon pontok halmaza,
   melyeknek a két „fókusztól” vett
   távolságainak szorzata állandó.




                                                              49 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Archimédeszi spirál




   Paraméteres alak:
   r(t) = (at cos t, at sin t), a   0.
   Az ábrán a = 1.
   Polárkoordinátás alak: R = aϕ.
   Az x-tengelyt egyenl˝ közönként
                       o
   metszi.




                                                                   50 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Logaritmikus spirál




   Paraméteres alak
   r(t) = (ect+b cos t, ect+b sin t),
   c 0.
   Az ábrán c = 1, b = 0.
   Polárkoordinátás alak: R = ecϕ+b .
   A pontjaihoz húzott sugár és a
   pontbeli érint˝ által bezárt szög
                 o
   konstans.




                                                                   51 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Csavarvonal



    Paraméteres alak: r(t) = (a cos t, a sin t, bt).
                         |a|
    A görbület κ =     a2 +b2
                              .
                      b
    A torzió τ =   a2 +b2 .

    Fordítva, a görbületb˝ l és a torzióból a két
                             o
    konstans kifejezhet˝ :
                         o
             κ             τ
    |a| = κ2 +τ2 és b = κ2 +τ2 .

Állítás
Ha egy térgörbe torziója és görbülete konstans,
akkor az csavarvonal.



                                                                  52 / 120
II: Görbék   Példák görbékre


Viviani-görbe




    Paraméteres alakja
    r(t) = (1 + cos t, sin t, 2 sin(t/2)).
    Az 0 középpontú 2 sugarú gömb
    és az 0-t tartalamzó 1 sugarú
    körhenger metszete.
    Feladat: Határozzuk meg a
    Viviani-görbe azon pontjait, ahol
    a görbület illetve a torzió 0.




                                                                53 / 120
III: Felületek



1   I: El˝ ismeretek
         o
       Lineáris algebra
       Differenciálszámítás
       Valós függvénytan
2   II: Görbék
       Sík- és térgörbék
       Görbeelmélet
       Példák görbékre
3   III: Felületek
       Felületek megadása
       Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                             o                o
       Vektormez˝ k, deriválás
                   o
       Felületek metrikája (mértana)
       Theorema Egregium
4   IV: Névjegyzék

                                                      54 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Felületek megadása egyenlettel


    Explicit alakban: z = f (x, y). A felület az f (x, y) kétváltozós függvény
    grafikonja.
    Például z = mx + ny + b a sík általános explicit alakja.
    Implicit alakban: F(x, y, z) = 0. A felületre azon pontok illeszkednek,
    melyek koordinátái kielégítik az F = 0 egyenletet.
    Például a sík általános implicit alakja ax + by + cz + d = 0, ahol (a, b, c) a
    sík normálvektora.
    Ha a fenti függvények differenciálhatók, akkor differenciálható vagy
    sima felületr˝ l beszélünk.
                 o
    A két alak ekvivalenciáját az implicit függvény tétel biztosítja.



                                                                                 55 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Felületek paraméteres megadása
   Paraméteres alakban: r(u, v) : T → R3 , ahol T ⊆ R2 paramétertartomány.
   A felület az r(u, v) függvény képhalmaza. Ha r injektív, akkor elemi
   felületdarabról beszélünk.
   A paraméteres megadás és az explicit alakban történ˝ megadás
                                                        o
   ekvivalenciáját az inverz függvény tétel biztosítja.
   Az egyszer˝ ség kedvéért a továbbiakban a paramétertartomány
               u
   T = [a, b] × [c, d] téglalap.

                                       r
                 d                                                 F
                         T
                 c
                     a       b

                                                                       56 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Paraméteres felületek simasága


Definíció: Differenciálható felületek
Az r : T(⊆ R2 ) → R3 paraméterezéssel megadott elemi felületdarab
differenciálható vagy sima, ha r végtelen sokszor differenciálható és minden
(u, v) ∈ T-re az ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális deriváltak lineárisan függetlenek.

 A felületek is többféleképpen paraméterezhet˝ k:
                                             o
 Az r : T(⊆ R2 ) → R3 és q : U(⊆ R2 ) → R3
 paraméterezések ekvivalensek, ha a
 ϕ = q−1 ◦ r : T → U leképezés végtelen sokszor
 differenciálható bijekció.
A paraméteres és az explicit megadás egyenérték˝ ségét az inverz
                                               u
függvénytétel garantálja.


                                                                                  57 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Paramétervonalak

Definíció: Paramétervonalak
Adott (u, v) ∈ T esetén az r(t, v), r(u, t) görbéket a P = r(u, v) felületei ponton
áthaladó paramétervonalaknak nevezzük.



                          r                      r(u,t)
           T

  v = const (u,v)                                P=r(u,v)
                                                       r(t,v)

                u = const                                F


                                                                                58 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Paramétervonalak alaptulajdonságai



   A felület minden pontján pontosan két paramétervonal megy át. Más
   szóval, a paramétervonalak két görbesereget alkotnak, melyek
   egyszeresen lefedik a felületet.
   A paramétervonalak P-beli érint˝ vektorai a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális
                                    o
   deriváltak:
   Legyen g(t) = r(t, v). Ekkor g(u) = r(u, v) = P és g (u) = ∂1 r(u, v).
   Hasonlóan a másik paramétervonal esetén.
   A simasági feltétel szerint a paramétervonalak P-beli érint˝ egyenesei
                                                              o
   különböznek.




                                                                             59 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Forgásfelületek


    Az z = f (x) explicit alakban megadott görbe z-tengely körüli
    elforgatásával a z = f ( x2 + y2 ) felületet kapjuk.
    Az F(x, z) = 0 implicit alakban megadott görbe z-tengely körüli
    elforgatásával az F( x2 + y2 , z) görbét kapjuk.
    Csakugyan, ezekben az esetekben a pont x-koordinátájának a szerepét
    átveszi a pont z-tengelyt˝ l mért x2 + y2 távolsága.
                             o
    Az xy-síkbeli r(t) = (x(t), y(t), 0) görbe x-tengely körüli elforgatottja a
    q(u, v) = (x(u), y(u) cos(v), y(u) sin(v)) paraméteres felület.
    Csakugyan, a P(x, y, z) pont x-tengely körüli ϕ szög˝ elforgatottja
                                                        u
    P (x, y cos(ϕ) + z sin(ϕ), −y sin(ϕ) + z cos(ϕ)).



                                                                                  60 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Gömbfelület
   Az xy-síkban a félkört (cos u, sin u, 0) paraméterezi, u ∈ [0, π].
   Ennek x-tengely körüli körbeforgatása adja az
   r(u, v) = (cos u, sin u cos v, sin u sin v) paraméterezést.




                                                                        61 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Nyeregfelület I


     Explicit alakja z = xy.
     Tartalmaz egyeneseket!
     Pontosabban: Minden
     pontján át két egyenest
     (alkotót) tartalmaz. Ezek
     feszítik ki az adott pontbeli
     érint˝ síkot.
          o
     Másodfokú felület, minden
     síkmetszete kúpszelet
     (esetleg elfajuló).
     Paraméterezése
     r(u, v) = (u, v, uv).


                                                                     62 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Nyeregfelület II




     Explicit alakja z = x2 − y2 .
     Koordináta-
     transzformációval az
     el˝ z˝ b˝ l megkapható:
       o o o
     x = x + y, y = x − y, z = z.
     Paraméterezése
     r(u, v) = (u, v, u2 − v2 ).




                                                                         63 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Egyköpeny˝ hiperboloid I
                 u




   Hiperbolát (x2 − y2 = 1)
                ˝
   forgatunk az ot nem metsz˝o
   szimmetriatengelye körül.
   Implicit alakja: x2 + y2 − z2 = 1.
   Paraméteres alakja:
   (cos u cosh v, sin u cosh v, sinh v).




                                                                      64 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Egyköpeny˝ hiperboloid II
                 u




   A z-tengely körül forgatunk egy
   t˝ le kitér˝ egyenest.
    o         o
   Szimmetria okokból két
   egyenessereg van a felületben,
   azaz minden ponton keresztül két
   alkotó megy.




                                                                  65 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Kétköpeny˝ hiperboloid
                 u




                           ˝
   Hiperbolát forgatjuk az ot metsz˝
                                   o
   szimmetriatengelye körül.
   Implicit alakja: x2 − y2 − z2 = 1.
   Paraméteres alakja:
   (cosh u, sinh u cos v, sinh u sin v).




                                                                       66 / 120
III: Felületek   Felületek megadása


Példa – Pszeudoszféra




      A vontatási görbét
      forgatjuk az x-tengely
      körül.
      Látni fogjuk, hogy ez a
      felület tekinthet˝ egy −1
                       o
      sugarú gömbnek.


Paraméteres alakja: (cos u + ln(tan(u/2)), sin u cos v, sin u sin v).



                                                                        67 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                         o                o


Felületi görbék

Definíció: Felületi görbe
Legyen g : [a, b] → T differenciálható leképezés. Ekkor a
G = r ◦ g : [a, b] → F leképezést paraméterezett felületi görbének nevezzük.



                          2
                                           r                      ⊆ℝ3
                   T ⊆ℝ
                      g(t)=(u(t),v(t))                            G(t)=r(u(t),v(t))




                              g
                                               G=r°g
                      ℝ




                                                                                                  68 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                          o                o


Érint˝ vektor
     o


Legyen G(t) = r(g(t)) = r(u(t), v(t)) az F felület felületi görbéje, mely
átmegy a
                   P = r(u0 , v0 ) = r(u(t0 ), v(t0 )) = G(t0 )
ponton. Ekkor a láncszabály szerint a G(t) görbe P-beli érint˝ vektora
                                                             o

                  G (t0 ) = ∂1 r(u0 , v0 )u (t0 ) + ∂2 r(u0 , v0 )v (t0 ).

A felületi görbe érint˝ vektora tehát az r parciális derivált vektorainak lineáris
                      o
kombinációja. (Emlékeztet˝ ül: A parciális deriváltak a paramétervonalak
                            o
érint˝ vektorai.)
     o




                                                                                                   69 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                        o                o


Érint˝ sík
     o



Észrevétel
Az F felület P = r(u, v) pontján átmen˝ felületi görbék P-beli érint˝ vektorai
                                            o                       o
a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális deriváltak lineáris kombinációi.

Definíció: Érint˝ sík (absztrakt)
                o
Az F felület P = r(u, v) pontjában vett érint˝ síkja alatt a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v)
                                             o
vektorok által kifeszített 2-dimenziós vektorteret értjük. Jelölés:
TP F = ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) .

Megjegyzés: A geometria érint˝ sík a TP F P-be vett eltoltja.
                             o



                                                                                                 70 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                 o                o


Az érint˝ sík szemléltetése
        o




                          G'         ∂2r
                    ∂1r
                                P
             G(t)                          TP 
                                                                  ⊆ℝ                     3




                                                                                              71 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                       o                o


Felületi normális

Definíció: Felületi normális
A TP F érint˝ sík
            o
                                    ∂1 r(u, v) × ∂2 r(u, v)
                  m(P) = m(u, v) =
                                   |∂1 r(u, v) × ∂2 r(u, v)|
normális egységvektorát a felület P pontbeli normálisának nevezzük.


                                         m        ∂2r

                              ∂1r
                                                                 ⊆ℝ3
                                             P
                         TP 



                                                                                                72 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                    o                o


A felületen értelmezett függvények


A továbbiakban feltételezzük, hogy F ⊆ R3 elemi felületdarab, amit az
r : T(⊆ R2 ) → F függvény paraméterez.
Más szóval, r bijekció a T paramétertartomány és F között.
F -en értelmezett differenciálható függvények
Az f : F → R függvényt differenciálhatónak nevezzük, ha az
f ∗ = f ◦ r : T → R függvény differenciálható.

Jelölés: Az F -en értelmezett differenciálható függvényeket skalármez˝ knek
                                                                     o
nevezzük. Az F -en értelmezett skalármez˝ k halmazát X(F )-el jelöljük.
                                          o
Könny˝ meggondolni, hogy X(F ) kommutatív, egységelemes gy˝ r˝ , továbbá
       u                                                        uu
vektortér R felett.



                                                                                             73 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                        o                o


Iránymenti derivált

Definíció: Iránymenti derivált
Legyen P ∈ F felületi pont, v ∈ TP F P-beli érint˝ vektor és f ∈ X(F )
                                                       o
függvény. Tekintsünk egy G : [a, b] → F felületi görbét, melyre G(t0 ) = P és
G (t0 ) = v és legyen ϕ(t) = f (G(t)). Ekkor ϕ : [a, b] → R. Definiáljuk az f v
irány szerinti deriváltját az dv f = ϕ (t0 ) egyenl˝ séggel.
                                                   o


                                                    v=G'(t0)             ⊆ℝ3

                                        P=G(t0)
                                                                    f
                      G
                                                                                   ℝ
                  a       t0 b             =f ° G




                                                                                                 74 / 120
III: Felületek   Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík
                                                                          o                o


Iránymenti derivált alaptulajdonságai


Tétel: Az iránymenti derivált alaptulajdonságai
  1   Megfelel˝ G-t mindig találni.
              o
  2   dv f nem függ G választásától.
  3   dv lineáris v-ben: dv+w f = dv f + dw f és dcv f = c(dv f ).
  4   dv : X(F ) → R leképezés az alábbi tulajdonságokkal:
           dv (cf + g) = c(dv f ) + dv g (LINEARITÁS)
           dv (fg) = (dv f )g(P) + f (P)(dv g) (LEIBNIZ)
  5   Ha a P ∈ F pontra a δ : X(F ) → R leképezés eleget tesz az el˝ z˝ két
                                                                   o o
      feltételnek, akkor δ = dv valamely v ∈ TP F érint˝ vektorra.
                                                       o
  6   (Ez lehet˝ vé teszi az érint˝ sík még absztraktabb definícióját.)
               o                  o



                                                                                                   75 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                         o


Vektormez˝ k a felületen
         o


Definíció: Felületen értelmezett vektormez˝
                                         o
Ha x, y, z ∈ X(F ), akkor a X : F → R3 , X(P) = (x(P), y(P), z(P)) leképezést
F -en értelmezett vektormez˝ nek nevezzük. Ha minden P ∈ F esetén
                             o
X(P) ∈ TP F , akkor érint˝ vektormez˝ r˝ l beszélünk.
                          o         oo

Példák vektormez˝ kre
                o
                                                                           ∂1 r×∂2 r
∂1 r, ∂2 r érint˝ vektormez˝ k. A felületi normális m =
                o          o                                              |∂1 r×∂2 r|   vektormez˝ .
                                                                                                 o

Vigyázat: ∂1 r valójában nem F -en, hanem T-n értelmezett függvény. Ezt a
kett˝ t azonban a köztük fennálló r bijekcióval „azonosítjuk”.
    o



                                                                                                       76 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                   o


∂1 r, mint a felület érint˝ vektormez˝ je
                          o          o




                                                                    77 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                 o


A felület normálisainak vektormez˝ je
                                 o




    ∂1 r × ∂2 r
m=
   |∂1 r × ∂2 r|




                                                                  78 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                       o


M˝ veletek vektormez˝ kkel
 u                  o


    Legyen f skalármez˝ , X, Y pedig vektormez˝ k F -en. Ekkor a X + Y, f X
                       o                      o
    szintén vektormez˝ k F -en:
                     o

                (X + Y)(P) = X(P) + Y(P), (f X)(P) = f (P)X(P).

    Hasonlóan, az érint˝ vektormez˝ k zártak az összeadásra és a
                        o          o
    skalármez˝ vel vett szorzásra.
             o
    Szintén pontonként értelmezzük vektormez˝ k skaláris és vektoriális
                                            o
    szorzatát.
    Vektormez˝ irány szerinti deriváltját komponensenként számoljuk:
                o
    X = (x, y, z) esetén
                             dv X = (dv x, dv y, dv z).


                                                                          79 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                       o


Vektormez˝ k a síkon – példa
         o

    R2 → R2 , (x, y) → (x cos a + y sin a, −x sin a + y cos a), a = 3π/5




                                                                           80 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                         o


Vektormez˝ k a síkon – hármas természet
         o

A sík (érint˝ ) vektormez˝ it 3-féle módon foghatjuk fel:
            o            o
  1   Definíció szerint a vektormez˝ egy X : R2 → R2 differenciálható
                                  o
      leképezés.
  2   A vektormez˝ a síkot egyszeresen lefed˝ görbesereg érint˝ inek halmaza.
                    o                          o               o
      Azaz, gα (t) : R → R2 (α ∈ R) görbesereg. Ekkor a gα görbe minden
      P = gα (t) pontjában az érint˝ vektor megegyezik az X(P) értékkel.
                                   o
      Képletben:
                                   gα (t) = X(gα (t)).
      Más szóval, X meghatároz egy közönséges els˝ fokú
                                                 o
      differenciálegyenletet:
                                u (t) = X(u(t)).
      A gα megoldásgörbéket a vektormez˝ integrálgörbéinek nevezzük.
                                       o


                                                                          81 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                             o


Vektormez˝ k a síkon – hármas természet (folyt.)
         o


  3   Legyen X(x, y) = (ξ(x, y), η(x, y)) és defináljuk a δ : X(R2 ) → X(R2 )
      leképezést: Az f : R2 → R valós érték˝ függvény képe
                                               u

                      (δf )(x, y) = ξ(x, y)∂1 f (x, y) + η(x, y)∂2 f (x, y).

      Ekkor δ LINEÁRIS és kielégíti a LEIBNIZ-SZABÁLYT.
      Fordítva, ha egy δ rendelkezik ezzel a két tulajdonsággal, akkor az
      X = (ξ, η) vektormez˝ b˝ l származtatható a fenti módon. Csakugyan,
                           o o

                           ξ(x, y) = δ(¯ ),
                                       x                    η(x, y) = δ(¯ ),
                                                                        y

      ahol x(x, y) = x, y(x, y) = y.
           ¯            ¯



                                                                               82 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                           o


Minden deriválás vektormez˝
                          o

Lemma
Legyen δ : X(R2 ) → X(R2 ) lineáris leképezés, mely kielégíti a
Leibniz-szabályt. Ekkor megfelel˝ ξ, η ∈ X(R2 ) függvényekkel
                                   o
δf = ξ∂1 f + η∂2 f teljesül minden f ∈ X(R2 )-re.

Bizonyítás. A Leibniz-szabály szerint δ(1) = δ(1 · 1) = 2δ(1), azaz δ(1) = 0. A
lineritás miatt minden c ∈ R-re δ(c) = cδ(1) = 0. Legyen δ(x) = ξ, δ(y) = η.
Tekintsük a tetsz˝ leges f függvény Taylor-sorát az (a, b) pont körül:
                  o

           f (x, y) = f (a, b) + (x − a)∂1 f (a, b) + (y − b)∂2 f (a, b) +
                        (x − a)2 g1 + (x − a)(y − b)g2 + (y − b)2 g3 ,

g1 , g2 , g3 ∈ X(R2 ). Erre alkalmazva δ-t, majd behelyettesítve x = a, y = b-t
adódik
                     f (a, b) = ξ(a, b)∂1 f (a, b) + η(a, b)∂2 f (a, b).
                                                                                  83 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                                 o


Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált
     o          o


Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált
     o             o
Legyen X érint˝ vektormez˝ az F felületen. Ekkor az f ∈ X(F ) skalármez˝ X
                 o            o                                             o
szerinti dX f deriváltja szintén skalármez˝ lesz, melynek a P pontban felvett
                                          o
értéke (dX f )(P) = dX(P) f .

Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált tulajdonságai
     o          o
dX LEKÉPEZÉS X(F )-b˝ l önmagába, mely LINEÁRIS és teljesíti a
                    o
LEIBNIZ-SZABÁLYT.

Példa: X = ∂1 r, P = r(u, v)
                                              d
(d∂1 r f )(P) = d∂1 r(P) f = d∂1 r(u,v) f =   du f (r(u, v))      = ∂1 (f ◦ r)(u, v).


                                                                                        84 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                               o


Érint˝ vektormez˝ k és derivációk
     o          o

Definíció: Deriváció F -en
Azokat a δ : X(F ) → X(F ) lineáris leképezéseket, melyek teljesítik a
Leibniz-szabályt, derivációknak nevezzük.

Lemma
Minden δ derivációhoz létezik egy egyértelm˝ X érint˝ vektormez˝ , melyre
                                           u        o          o
δ = dX .

Biz. Az f → f ∗ = f ◦ r leképezés X(F ) → X(T) bijekció, jelölje az inverzét
f → f∗ . A δ∗ : f → (δf∗ )∗ leképezés deriváció T-n és δf = (δ∗ f ∗ )∗ ,
(d∂i r f )∗ = ∂1 f ∗ teljesülnek. Legyen δ∗ = ξ∂1 + η∂2 .

             δf = (δ∗ f ∗ )∗ = (ξ∂1 f ∗ + η∂2 f ∗ )∗ = ξ∗ d∂1 r f + η∗ ∂2 d∂2 r f ,

azaz δ = dX , ahol X = ξ∗ d∂1 r + η∗ ∂2 d∂2 r .
                                                                                      85 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                         o


Érint˝ vektormez˝ k Lie-zárójele
     o          o


Lemma
Legyenek X, Y érint˝ vektormez˝ k. Ekkor a
                    o          o
δ = dX dY − dY dX : X(F ) → X(F ) leképezés deriváció F -en.

Definíció: Érint˝ vektormez˝ k Lie-zárójele
                o            o
Legyenek X, Y érint˝ vektormez˝ k. Azt az [X, Y] érint˝ vektormez˝ t, melyre
                     o            o                     o          o
d[X,Y] = dX dY − dY dX teljesül, az X és Y Lie-zárójelének nevezzük.

Állítás
A Lie-zárójel bilineáris, antiszimmetrikus ([X, Y] = −[Y, X]) és teljesíti az
[[X, Y], Z] + [[Y, Z], X] + [[Z, X], Y] = 0 Jacobi azonosságot.



                                                                                86 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                          o


Vektormez˝ k deriválása
         o


Definíció: Vektormez˝ vektormez˝ szerinti deriváltja
                   o          o
Legyen X érint˝ vektormez˝ F -en. Az Y = (y1 , y2 , y3 ) vektormez˝ X szerinti
                o              o                                  o
deriváltja dX Y = (dX y1 , dX y2 , dX y3 ).

Állítás: Vektormez˝ szerinti deriválás alaptulajdonságai
                  o
  1   dX lineáris X-ben, azaz minden X, Y érint˝ vektormez˝ re és f
                                               o          o
      skalármez˝ re dX+Y = dX + dY és df X = fdX .
                o
  2   dX (f Y) = (dX f )Y + f (dX Y) (Leibniz-szabály függvénnyel való
      szorzásra).
  3   dX (YZ) = (dX Y)Z + Y(dX Z) (Leibniz-szabály skalárszorzatra).



                                                                           87 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                        o


Kovariáns deriválás

Definíció: Kovariáns deriválás
Legyen v P-beli érint˝ vektor, Y érint˝ vektormez˝ . A v szerinti v Y kovariáns
                      o               o            o
derivált a dv Y iránymenti derivált mer˝ leges vetülete a TP F érint˝ síkra.
                                       o                            o
X, Y érint˝ vektormez˝ k esetén ( X Y)(P) = X(P) Y.
           o           o


                                               m
                               dXY                 ∂ 2r
                                                      ∂1r
                                               P                    ⊆ℝ3
                                   X Y
                                                    TP




                                                                           88 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                          o


A kovariáns deriválás tulajdonságai

Állítás: A kovariáns deriválás tulajdonságai
Tetsz˝ leges X, Y, Z érint˝ vektormez˝ kre, f ∈ X(F ) skalármez˝ re és c ∈ R
     o                    o           o                        o
valós számra teljesülnek az alábbiak:

                            X+Y Z         =       XZ     +      YZ

                               f XZ       = f(        X Z)

                        X (Y   + Z) =             XY     +      XZ

                           X (cY)         = c       XY

                           X (f Y)        = (dX f )Y + f              XY



Biz. Azonnal adódik a definícióból, dX tulajdonságaiból és a mer˝ leges
                                                               o
vetítés linearitásából.

                                                                           89 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                                     o


Christoffel-szimbólumok

Christoffel-szimbólumok
A Γk Christoffel-szimbólumok (i, j, k ∈ {1, 2}) olyan F -en értelmezett
    ij
skalármez˝ k, melyek P-beli értékét az
         o

                       (   ∂i r ∂j r)(P)   = Γ1 (P)∂1 r(P) + Γ2 (P)∂2 r(P)
                                              ij              ij

összefüggés határozza meg.

Mivel ( ∂i r ∂j r)(P) ∈ TP F és TP F = ∂1 r(P), ∂2 r(P) , ezért a Γk (P) valós
                                                                   ij
számok egyértelm˝ en meghatározottak.
                     u
Legyen X = x1 ∂1 r + x2 ∂2 r, Y = y1 ∂1 r + y2 ∂2 r. Ekkor X Y-ra:

        x1 ∂1 r+x2 ∂2 r (y1 ∂1 r   + y2 ∂2 r) =                 xi yj    ∂i r ∂j r    +   xi (d∂i r yk )∂k r
                                                   =           (xi yj Γk + xi d∂i r yk )∂k r
                                                                       ij


                                                                                                               90 / 120
III: Felületek   Vektormez˝ k, deriválás
                                                           o


A Christoffel-szimbólumok kiszámítása

A P = r(u, v) pontban (a szokásos „csalással”)

                            (d∂i r ∂j r)(P) = ∂i ∂j r(u, v).

Az ∂1 r, ∂2 r, m vektorok R3 bázisát adják, azaz bel˝ lük ∂i ∂j r lineárisan
                                                        o
kikombinálható:
                         ∂i ∂j r = Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r + Mij m,
                                    ij        ij

hiszen az els˝ két komponens pont a TP F -be vett mer˝ leges vetület.
             o                                       o
(Γk = Γk (P) = Γk (u, v))
  ij    ij       ij

Következmény
A Christoffel-szimbólumok szimmetrikusak az alsó indexeikben: Γk = Γk .
                                                              ij   ji




                                                                               91 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Els˝ alapmennyiségek
   o

Definíció: Els˝ (metrikus) alapforma
             o
Adott az F ⊂ R3 felület. A P ∈ P pontbeli TP F érint˝ síkon értelmezett
                                                      o
gP : TP F × TP F → R, gP (u, v) = uv leképezést els˝ , vagy metrikus
                                                   o
alapformának nevezzük.

  1   Mivel az els˝ alapforma a közönséges skalárszorzat megszorítása az
                    o
      érint˝ síkra, ezért bilineáris, szimmetrikus és pozitív definit.
           o
  2   Adott r : T → F paraméterezésnél az érint˝ sík természetes bázisa
                                                  o
      ∂1 r, ∂2 r. Ebben a bázisban az alapformát az

                 gij (u, v) = gP (∂i r(u, v), ∂j r(u, v)) = ∂i r(u, v)∂j r(u, v)

      együtthatókból alkotott mátrix fejezi ki. Ezeken nevezzük a felület els˝
                                                                             o
      alapmennyiségeinek.

                                                                                   92 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Ívhossz- és szögmérés

Tekintsük a G(t) = r(u1 (t), u2 (t)) felületi görbét, ahol g : [a, b] → T,
g(t) = (u1 (t), u2 (t)). Ekkor

          G (t)2 = (∂1 r(u1 (t), u2 (t)u1 (t)) + ∂1 r(u1 (t), u2 (t)u1 (t)))2
                        = (∂1 r)2 (u1 )2 + 2(∂1 r∂2 r)(u1 u2 ) + (∂2 r)2 (u2 )2
                        = g11 (u1 )2 + 2g12 u1 u2 + g22 (u2 )2

A felületi görbe ívhossza
                  b                     b
                      |G (t)|dt =                g11 (u1 )2 + 2g12 u1 u2 + g22 (u2 )2 dt
              a                     a

Hasonlóan, érint˝ vektorok skalárszorzata, bezárt szöge az els˝
                o                                             o
alapmennyiségekb˝ l kiszámolhatók.
                   o

                                                                                             93 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Bels˝ , metrikus geometria
    o


  1   Az el˝ z˝ képlet lényege, hogy az els˝ alapmennyiségek ismeretében az
           o o                             o
      ívhossz a paramétertartományban meghatározható.
  2   Fordítva, az ívhossz ismeretében a paraméterezéshez tartozó els˝
                                                                     o
      alapmennyiségek meghatározhatók.
  3   Valójában az történik, hogy adott felületet a paraméterezést próbáljuk
      meg úgy megválasztani, hogy az els˝ alapmennyiségek egyszer˝ alakot
                                          o                           u
      nyerjenek.
  4   Például, a két paramétervonal akkor és csak akkor metszi egymást
      mer˝ legesen a felület összes pontjában, ha g12 = 0. Továbbá, a
          o
      paramétervonalak akkor és csak akkor vannak ívhossz szerint
      paraméterezve, ha g11 = g22 = 1.



                                                                                94 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Területmérés a felületen
Az a, b vektorok által kifeszített paralelogramma területének négyzete

                  (a × b)2 = a2 b2 sin2 γ = a2 b2 (1 − cos2 γ)
                                        (ab)2
                           = a2 b2 (1 − 2 2 ) = a2 b2 − (ab)2 .
                                        a b
A felület P = r(u, v) pontjában a ∂1 r, ∂2 r által kifeszített paralelogramma
területnégyzete

      (∂1 r × ∂2 r)2 = (∂1 r)2 (∂2 r)2 − (∂1 r∂2 r)2 = g11 g22 − g2 = det(gij ).
                                                                  12

A felület méretét a paraméterezéshez tartozó elemi paralelogrammák
területösszegével közelítjük:
                  d       b                                   d       b
                              |∂1 r × ∂2 r|dudv =                         det(gij (u, v))dudv.
              c       a                                   c       a

                                                                                                 95 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Példa: az egység sugarú gömb


      r(u, v) =          (cos u,     sin u cos v, sin u sin v)
     
     
      ∂1 r(u, v) = (− sin u, cos u cos v, cos u sin v)
     
 1
     
     
      ∂ r(u, v) =            (0, − sin u sin v, sin u cos v)
     
          2
 2   g11 (u, v) = 1, azaz az r(t, v) paramétervonalak ívhossz szerint vannak
     paraméterezve. (F˝ körök.)
                         o
 3   g12 (u, v) = 0, azaz a paramétervonalak mer˝ legesek egymásra.
                                                o
 4   g22 (u, v) = sin2 u.
 5   det(gij ) = sin2 u. A gömb felülete
                                2π       π                               2π
                                             | sin u|dudv =                   2dv = 4π.
                            0        0                               0




                                                                                          96 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Bels˝ geometriai fogalmak
    o


   Azt az F felülethez tartozó fogalmat nevezzük bels˝ geometriainak, amit
                                                            o
   a felületen „belülr˝ l”, a felület küls˝ , térbeli elhelyezkedésének ismerete
                      o                   o
   nélkül, a „lapos matematikusok” is meg tudnak határozni.
   Ilyen például a paraméterezés, mely nem más, mint egy
   koordinátarendszer választása a felületen.
   Ilyenek a felületi görbék és a felületen értelmezett függvények.
   Minden méréssel kapcsolatos fogalom: ívhossz-, szög- és területmérés.
   Speciálisan az els˝ alapmennyiségek és a geodetikus vonalak
                     o
   bels˝ geometriai fogalmak.
       o
   Az iránymenti deriválttal való kapcsolatuk miatt az érint˝ vektorok és az
                                                            o
   érint˝ sík is bels˝ geometria fogalmak.
        o            o



                                                                               97 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


A Christoffel-szimbólumok és az els˝ alapmennyiségek
                                  o
kapcsolata


Rögzített paraméterezésben teljesül:

          ∂k gij = (∂k ∂i r)(∂j r) + (∂i r)(∂k ∂j r)
                 = (Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r)(∂j r) + (∂i r)(Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r)
                     ki        ki                      kj        kj
                 = Γ1 g1j + Γ2 g2j + Γ1 g1i + Γ2 g2i
                    ki       ki       kj       kj

Azaz, a Christoffel-szimbólumok kielégítenek egy inhomogén lineáris
egyenletrendszert, melynek együtthatói az els˝ alapmennyiségek. Az alsó
                                             o
indexek szimmetriája miatt az egyenletrendszer 6 × 6-os. Az együtthatókból
alkotott mátrix determinánsa 16 det(gij )3 0, azaz az egyenletrendszer
egyértelm˝ en megoldható.
          u


                                                                                 98 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


A Christoffel-szimbólumok és az els˝ alapmennyiségek
                                  o
kapcsolata (folyt.)


Tétel
Rögzített paraméterezésben a Christoffel-szimbólumok kifejezhet˝ k az els˝
                                                              o         o
alapmennyiségekb˝ l és azok els˝ parciális deriváltjaiból.
                  o            o

Következmény
A Christoffel-szimbólumok bels˝ geometriai mennyiségek.
                             o

Következmény
A kovariáns deriválás bels˝ geometria fogalom.
                          o



                                                                              99 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Megint felületi görbék és deriválás

Legyen G(t) felületi görbe. Mit értünk dG G alatt?
A görbe tetsz˝ leges P = G(t) pontjához hozzárendeljük a G (t) érint˝ vektor,
               o                                                    o
elölje ezt a leképezéset G∗ :

                    G∗ : P → G∗ (P) = G∗ (G(t)) = G (t).

Ekkor
              (dG G )(P) = (dG∗ G∗ )(P) = dG∗ (P) G∗ = dG (t) G∗ .
Ez utóbbi definíció szerint
                       d             d
                          G∗ (G(t)) = G (t) = G (t).
                       dt            dt
Más szóval, dG G a P = G(t) pontban egyszer˝ en G (t).
                                           u


                                                                               100 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Geodetikus görbület, normálgörbület

Tekintsük a γ felületi görbe ívhossz szerinti G(s) paraméterezését. Ekkor
κn = G = dG G , ahol κ(s) = κ(P) a görbe görbülete, n pedig a f˝ normálisa.
                                                                 o
Ezt el˝ állíthatjuk
      o
                               κn = κg ng + κn m
alakban, ahol
                                 κg ng =         G   G
a dG G mer˝ leges vetülete a TP F érint˝ síkra, ng pedig egységvektor.
            o                          o
Nyilván κ2 = κg + κn .
              2    2


Definíció: Geodetikus görbület, normálgörbület
A κg = κg (P) értéket a felületi görbe P-beli geodetikus görbületének, a
κn = κn (P) értéket pedig a görbe P-beli normálgörbületének nevezzük.


                                                                                101 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Geodetikus vonal

Definíció: Geodetikus vonal
A γ felületi görbét geodetikus vonalnak nevezzük, ha geodetikus görbülete
κg ≡ 0.

  1   A geodetikus görbület és a geodetikus vonal bels˝ geometriai fogalmak.
                                                      o
  2   Ha a γ felületi görbe egyenes szakasz, akkor κ ≡ 0, tehát κg ≡ 0 és γ
      geodetikus vonal.
  3   Ha γ nem egyenes szakasz és κg = 0, akkor a f˝ normálisa n = |G |
                                                   o                G

      párhuzamos a felület m normálisával, simulósíkja pedig mer˝ leges az
                                                                 o
      érint˝ síkra.
           o
  4   Bels˝ geometriai nyelven: A felületre rögzített pontszer˝ részecske
          o                                                   u
      egyenesvonalú egyenletes mozgása geodetikust ír le.


                                                                                102 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


Geodetikusok differenciálegyenlete

Definíció szerint az ívhossz szerint paraméterezett G(s) görbe pontosan akkor
geodetikus, ha G G = 0.
Tétel: Geodetikusok differenciálegyenlete
A G(t) = r(g(t)) felületi görbe akkor és csak akkor ívhosszarányosan
paraméterezett geodetikus vonal, ha g(t) = (u1 (t), u2 (t)) koordinátafüggvényei
teljesítik az alábbi másodrend˝ differenciálegyenlet-rendszert:
                               u
                       2
           uk (t) +           ui (t)uj (t)Γk (u1 (t), u2 (t)) = 0,
                                           ij                                           k = 1, 2.
                      i,j=1

Megjegyzés. A Christoffel-szimbólumokat T-n értelmezett függvényeknek
tekintjük.


                                                                                                    103 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


A geodetikus extremalitása, példák


Tétel: A geodetikusok extremalitása
A felület két pontját összeköt˝ legrövidebb görbe geodetikus.
                              o

                                                     ˝
Megjegyzés. Az a kérdés, hogy két adott ponthoz hány oket összeköt˝
                                                                  o
geodetikus van, komoly probléma, melyre nem térünk ki.
Példák: Geodetikusok a síkon és a gömbön
  1   Síkon a geodetikusok pontosan az egyenes szakaszok. Természetesen, ha
      a síknak egy résztartományát vizsgáljuk, akkor az összeköt˝
                                                                o
      geodetikusok létezése megfelel a tartomány konvexitásának.
  2   Gömbfelület esetén a geodetikusok pontosan a f˝ körök. Bizonyos
                                                      o
      pontpárokat végtelen sok, a többit pontosan két geodetikus köt össze.



                                                                                104 / 120
III: Felületek   Felületek metrikája (mértana)


A gömbi háromszög területe


Lemma
Az α szög˝ gömbszelet
           u
területe 2α.                                          C
       H + A = 2α
       H + B = 2β                                                                 B
       H + C = 2γ                                                          H
 2H + 2A + 2B + 2C = 4π                                                       

Állítás
Az α, β, γ szög˝ gömbi
               u
háromszög területe                                               A
α + β + γ − π.


                                                                                       105 / 120
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai
A differenciálgeometria alapjai

Contenu connexe

En vedette

DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 DebrecenDigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
Balazs Hober
 
Sajátos paralelogrammák tulajdonságai
Sajátos paralelogrammák tulajdonságaiSajátos paralelogrammák tulajdonságai
Sajátos paralelogrammák tulajdonságai
Samu Mihalj
 
Háromszögek nevezetes pontjai
Háromszögek nevezetes pontjaiHáromszögek nevezetes pontjai
Háromszögek nevezetes pontjai
Szabolcs Molnár
 
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian GeometryPAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
Balázs Kajor
 
Négyszögek kerülete területe
Négyszögek kerülete területeNégyszögek kerülete területe
Négyszögek kerülete területe
MajorAndi
 
Oravazlat alap
Oravazlat alapOravazlat alap
Oravazlat alap
Y5CE7F
 

En vedette (20)

Bevezetés a matematikába 3
Bevezetés a matematikába 3Bevezetés a matematikába 3
Bevezetés a matematikába 3
 
Matematika az Interneten
Matematika az InternetenMatematika az Interneten
Matematika az Interneten
 
Bevezetés a matematikába 2
Bevezetés a matematikába 2Bevezetés a matematikába 2
Bevezetés a matematikába 2
 
Torott vonal
Torott vonalTorott vonal
Torott vonal
 
Mennyi is a háromszög szögeinek összege?
Mennyi is a háromszög szögeinek összege?Mennyi is a háromszög szögeinek összege?
Mennyi is a háromszög szögeinek összege?
 
DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 DebrecenDigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
DigiTerra Explorer v6 uj funkciok, 2010 Debrecen
 
Sajátos paralelogrammák tulajdonságai
Sajátos paralelogrammák tulajdonságaiSajátos paralelogrammák tulajdonságai
Sajátos paralelogrammák tulajdonságai
 
Háromszögek nevezetes pontjai
Háromszögek nevezetes pontjaiHáromszögek nevezetes pontjai
Háromszögek nevezetes pontjai
 
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian GeometryPAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
PAGE 2009 Bolyai Lobachevskian Geometry
 
Geometria pp
Geometria ppGeometria pp
Geometria pp
 
Nagy Rita - 2. síkbeli alakzatok, sokszögek
Nagy Rita - 2. síkbeli alakzatok, sokszögekNagy Rita - 2. síkbeli alakzatok, sokszögek
Nagy Rita - 2. síkbeli alakzatok, sokszögek
 
Tengelyes szimmetria alkalmazása
Tengelyes szimmetria alkalmazásaTengelyes szimmetria alkalmazása
Tengelyes szimmetria alkalmazása
 
Négyszögek kerülete területe
Négyszögek kerülete területeNégyszögek kerülete területe
Négyszögek kerülete területe
 
Négyszögek típusai
Négyszögek típusaiNégyszögek típusai
Négyszögek típusai
 
Ikt alk geom
Ikt alk geomIkt alk geom
Ikt alk geom
 
Szögek, szögfajták
Szögek, szögfajtákSzögek, szögfajták
Szögek, szögfajták
 
Médiapedagógia óravázlat
Médiapedagógia óravázlatMédiapedagógia óravázlat
Médiapedagógia óravázlat
 
Redmenta
RedmentaRedmenta
Redmenta
 
A trapéz
A trapézA trapéz
A trapéz
 
Oravazlat alap
Oravazlat alapOravazlat alap
Oravazlat alap
 

A differenciálgeometria alapjai

  • 1. A differenciálgeometria alapjai matematika tanár szakos el˝ adás és gyakorlat o Nagy Gábor Péter Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet, Geometria Tanszék 2010/2011-os tanév I. féléve 1 / 120
  • 2. Tagolás 1 I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Differenciálszámítás Valós függvénytan 2 II: Görbék Sík- és térgörbék Görbeelmélet Példák görbékre 3 III: Felületek Felületek megadása Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Vektormez˝ k, deriválás o Felületek metrikája (mértana) Theorema Egregium 4 IV: Névjegyzék 2 / 120
  • 3. I: El˝ ismeretek o 1 I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Differenciálszámítás Valós függvénytan 2 II: Görbék Sík- és térgörbék Görbeelmélet Példák görbékre 3 III: Felületek Felületek megadása Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Vektormez˝ k, deriválás o Felületek metrikája (mértana) Theorema Egregium 4 IV: Névjegyzék 3 / 120
  • 4. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Vektorok, vektorterek Skalár = valós szám Vektor = vektortér eleme Vektorok összege, skalárszorosa Alappéldák Szám n-esek: V = {(x1 , x2 )}, {(x1 , x2 , x3 )}, . . .. M˝ veletek komponensenként. u Vektorérték˝ leképezések: V = {f : X → Rn }. u (f + g)(x) = f (x) + g(x), M˝ veletek pontonként: u (cf )(x) = cf (x). Végtelen dimenziós, ha |X| = ∞! 4 / 120
  • 5. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Lineáris függetlenség, bázis, dimenzió Lineáris kombináció: c1 v1 + · · · + cn vn Lineáris altér: zárt a lineáris kombinációra Lineáris függ˝ ség: o Egyik kikombinálható a többib˝ l. o A nullvektor nem-triviálisan kikombinálható. Definíció A maximális lineárisan független vektorrendszert bázisnak nevezzük. Kicserélési tétel Definíció A V vektortér minden bázisa A V vektortér dimenziója a V egyforma számosságú. bázisának számossága. 5 / 120
  • 6. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Vektorok skalárszorzata Két vektorból számot: ab Geometriai definíció ab = |a||b| cos γ Analitikus definíció (a1 , a2 , a3 )(b1 , b2 , b3 ) = a1 b1 + a2 b2 + a3 b3 Alaptulajdonságok Bilineáris, szimmetrikus, pozitív definit. 0 ha mer˝ legesek. o 6 / 120
  • 7. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Vektorok vektoriális szorzata Két vektorból vektort (3-dimenzióban): a × b Geometriai definíció Hossza: |a × b| = |a||b| sin γ, iránya mer˝ leges a, b-re és jobb sodrású o rendszert alkotnak. Analitikus definíció     i j k   a × b = det   a1 a2 a3         b1 b2 b3     Alaptulajdonságok Bilineáris, antiszimmetrikus, ⊥ a tényez˝ kre. 0 ha párhuzamosak. o 7 / 120
  • 8. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Vegyes szorzat Definíció abc = a(b × c) = (a × b)c (3 db 3-dimenziós vektorból számot) Analitikus jelentés (kiszámítás) Geometriai jelentés  a1 a2 a3      A három vektor által kifeszített abc = det   b1 b2 b3      paralelepipedon térfogata.    c1 c2 c3     Alaptulajdonságok Tényez˝ k felcserélésekor el˝ jelet vált (alternál). Minden tényez˝ jében o o o lineáris (trilineáris). 0 ha a tényez˝ k lineárisan függ˝ k. o o 8 / 120
  • 9. I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Lineáris leképezések Definíció Az f : V → W vektorterek közti leképezés lineáris, ha Additív: f (v1 + v2 ) = f (v1 ) + f (v2 ), és Homogén: f (cv) = cf (v). Speciális eset: V = Rn , W = Rm , f : Rn → Rm lineáris. Ekkor valamely A = (aij ) m × n-es mátrixra x1 y1   a11 a12 · · · a1n x1                    x2 y2   a   21 a22 · · · a2n x2                   f :  → =     . .   . . . .           . .   . . . .      . .   . . . .                                       xn ym am1 am2 · · · amn xn        9 / 120
  • 10. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Egyváltozós, skalár érték˝ függvények deriváltja u Egyváltozós, valós érték˝ függvény: f : R → R u f (x)−f (y) f (x) = limy→x x−y . Az eredmény f : R → R egyváltozós függvény. További jelölések: f (x), df (x), ∂f (x). ˙ dx Geometriai jelentés: a grafikonhoz húzott érint˝ meredeksége. o f ≡ 0 ⇔ f ≡ konst. Középérték-tételek. Deriválási szabályok Additív: (f + g) = f + g . Homogén: (cf ) = cf . (Azaz lineáris.) Leibniz-szabály: (fg) = f g + fg . Láncszabály: f (g(x)) = f (g(x))g (x). 10 / 120
  • 11. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Egyváltozós, vektor érték˝ függvények deriváltja u Egyváltozós, vektor érték˝ függvények: u f : R → R3 , f(t) = (x(t), y(t), z(t)). x(t), y(t), z(t) koordináta-függvények. Deriválás komponensenként: f (t) = (x (t), y (t), z (t)). Az eredmény ugyanilyen típusú függvény: f : R → R3 . Linearitás OK. Leibniz-szabály mind a skalár, mind pedig a vektoriális szorzatra értelmes és OK: (f(t)g(t)) = f (t)g(t) + f(t)g (t). (f(t) × g(t)) = f (t) × g(t) + f(t) × g (t). 11 / 120
  • 12. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Többváltozós, skalár érték˝ függvények parciális deriváltja u Többváltozós, skalár érték˝ függvények: u f : Rn → R, f : (x1 , . . . , xn ) → f (x1 , . . . , xn ). xk szerinti, vagy k-dik változó szerinti paricális derivált A többi változót „rögzítem”, egyváltozós függvényként tekintem. Az eredmény többváltozós, skalárérték˝ függvény. u A mi jelölésünk: ∂k f (x1 , . . . , xn ). ∂f Egyéb jelölések: fxk (x1 , . . . , xn ), fxk (x1 , . . . , xn ), ∂xk (x1 , . . . , xn ). Alaptulajdonságok Linearitás, Leibniz-szabály. A magasabb fokú parciális deriváltak (jó esetben) felcserélhet˝ k. o 12 / 120
  • 13. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Többváltozós, vektor érték˝ függvények totális deriváltja u Oszlopvektorokkal kell számolni!  f1 (x)     .    . , f1 , . . . , fm koordináta fv.-ek  n → Rm , f(x) =   f:R  .          fm (x)   Parciális der. komponensenként, a totális derivált egy mátrix: A parciális derivált A totális derivált  ∂k f1 (x)   ∂1 f1 (x) · · · ∂n f1 (x)      . . .. .     . .   .   ∂k f(x) =  Df(x) =    .   . . .                   ∂1 fm (x) · · · ∂n fm (x)   ∂k fm (x)       Speciális eset: m = 1, azaz f skalár érték˝ . Ekkor Df sorvektor, ezt u nevezzük f gradiens-vektorának. 13 / 120
  • 14. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Láncszabály többváltozós függvényekre Láncszabály többváltozós függvényekre Legyen g : Rn → Rm , f : Rm → R . Ekkor a h = f ◦ g : Rn → R összetett függvény totális deriváltjára teljesül Dh(x) = (Df(g(x))) (Dg(x)), ahol az egyenl˝ ség jobb oldalán két mátrix szorzata áll. o Gondoljuk meg, hogy a mátrixok méretei valóban lehet˝ vé teszik a fenti o szorzás elvégzését. 14 / 120
  • 15. I: El˝ ismeretek o Differenciálszámítás Láncszabály alkalmazása speciális esetre Speciális eset: g : R → R2 , r : R2 → R3 és G = r ◦ g : R → R3 . Ekkor  ∂1 r1 (u, v) ∂2 r1 (u, v)    g1 (t)    ∂1 r2 (u, v) ∂2 r2 (u, v)  Dg(t) = , Dr(u, v) =      g2 (t)    ∂1 r3 (u, v) ∂2 r3 (u, v)     és G (t) = DG(t) = Dr(g(t))Dg(t)  ∂1 r1 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r1 (g1 (t), g2 (t))   g1 (t)    =  ∂1 r2 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r2 (g1 (t), g2 (t))      g2 (t)     ∂1 r3 (g1 (t), g2 (t)) ∂2 r3 (g1 (t), g2 (t))     g1 ∂1 r1 + g2 ∂r1        g ∂1 r2 + g ∂r2  = g ∂1 r + g ∂2 r. =  1    1 2  2    g1 ∂1 r3 + g2 ∂r3     15 / 120
  • 16. I: El˝ ismeretek o Valós függvénytan Egyváltozós végtelen hatványsorok n Polinom: i=0 ai t i = a0 + a1 t + a2 t2 + · · · + an tn Hatványsor: ∞ i=0 ai t i = a0 + a1 t + a2 t2 + · · · + an tn + · · · t2 t3 Példák: et = 1 + t + 2! + 3! + ··· t3 t5 t7 sin t = t − 3! + 5! − 7! + · · · 1 1−t =1+ t2 + t3 + t4 + · · · t2 t3 ln(1 + t) = t − 2 + 3 + ··· Problémák Konvergencia: Milyen t-re értelmes? Válasz: Kicsire. Pontosabban: Konvergenciasugár... 16 / 120
  • 17. I: El˝ ismeretek o Valós függvénytan Taylor-sorba fejtés f (0) 2 Skalárérték˝ , 0 körül: f (t) = f (0) + f (0)t + u 2! t + · · · Skalárérték˝ , x körül: u f (x + t) = f (x) + f (x)t + f 2! t2 + · · · (x) (0) Vektorérték˝ , 0 körül: u r(t) = r(0) + r (0)t + r 2! t2 + · · · Feltételek Ne legyünk szégyenl˝ sek: f ill. r végtelen sokszor differenciálható. o A „· · · ” jelentése A „· · · ” jelentése az, hogy kicsi. Nagyon kicsi, azaz t3 -el osztva sem lehet nagyon nagy. Pontosabban: · · · = q(t)t3 , ahol |q(t)| korlátos 0 (vagy x) egy kis környezetében. 17 / 120
  • 18. I: El˝ ismeretek o Valós függvénytan Implicit függvény tétel Implicit függvény tétel – kétváltozós eset Tegyük fel, hogy az f (x, y) végtelen sokszor differenciálható függvényre ∂2 f (a, b) 0. Ekkor létezik g(x) végtelen sokszor differenciálható függvény, melyre f (x, g(x)) ≡ 0. Elsumákoltuk az értelmezési tartományokat. (Az (a, b) pont megfelel˝ o környezete.) A feltétel geometriai jelentése: az f (x, y) = 0 síkgörbének van érint˝ je o (a, b)-ben, és az nem függ˝ leges. (Van meredeksége.) o Az állítás jelentése: az f (x, y) = 0 görbe lokálisan y = g(x) alakra hozható. Többváltozós esetben x-et x = (x1 , . . . , xn ) helyettesíti. 18 / 120
  • 19. I: El˝ ismeretek o Valós függvénytan Inverzfüggvény tétel Inverzfüggvény tétel – egyváltozós eset Tegyük fel, hogy az f (x) végtelen sokszor differenciálható függvényre f (a) 0. Ekkor létezik g(x) végtelen sokszor differenciálható függvény, melyre f (g(x)) ≡ x az a megfelel˝ környezetében. o Bizonyítás: Alkalmazzuk az implicit függvény tételt az F(x, y) = x − f (y) függvényre. A feltétel geometriai jelentése: a függvény grafikonjának érint˝ je nem o vízszintes. Többváltozós, vektorérték˝ esetben az f = (f1 , . . . , fn ) : Rn → Rn u függvényt tekintjük, és a feltétel det(Df(a)) 0. 19 / 120
  • 20. II: Görbék 1 I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Differenciálszámítás Valós függvénytan 2 II: Görbék Sík- és térgörbék Görbeelmélet Példák görbékre 3 III: Felületek Felületek megadása Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Vektormez˝ k, deriválás o Felületek metrikája (mértana) Theorema Egregium 4 IV: Névjegyzék 20 / 120
  • 21. II: Görbék Sík- és térgörbék Görbék megadása a síkon egyenlettel Ponthalmaz megadása egyenlettel: Azon pontok halmaza, melyek koordinátái kielégítik az adott egyenletet. Görbék explicit megadása y = f (x) alakban történik. Más szóval, a görbe az f (x) függvény grafikonja. Görbék implicit megadása: F(x, y) = 0. Példák Explicit Implicit Egyenes y =√ + b mx ax + by + c = 0 (Fél)kör y = 1 − x2 x 2 + y2 − 1 = 0 21 / 120
  • 22. II: Görbék Sík- és térgörbék Görbék paraméteres megadása a térben (és a síkon) Definíció Legyen r : [a, b] → R3 differenciálható egyváltozós vektorérték˝ függvény. u Az r leképezés γ képhalmazát paraméterezett görbének nevezzük. Amennyiben r bijektív [a, b] és γ között, akkor elemi görbeívr˝ l beszélünk. o r : t → r(t) = ( x(t), y(t), z(t) ) koordináta függvények Megjegyzés: Síkgörbék esetében az utolsó koordináta z = 0, esetleg el is hagyjuk: r(t) = (x(t), y(t)). 22 / 120
  • 23. II: Görbék Sík- és térgörbék Példák: egyenes, kör paraméterezései A p0 , p1 pontokat összeköt˝ szakaszt az r : [0, 1] → R3 , o r(t) = (1 − t)p0 + tp1 függvény paraméterezi. Általában az egyeneseket r(t) = (a1 t + a2 , b1 t + b2 ) alakú (els˝ fokú) leképezések paraméterezik. o Az O kp.-ú egységkört r(t) = (cos t, sin t) paraméterezi. (Nem elemi görbeív.) Az 1 − t2 2t2 r(t) = , 2 1 + t2 1+t függvény szintén (majdnem) az egységkört eredményezi. 23 / 120
  • 24. II: Görbék Sík- és térgörbék Görbék ekvivalens paraméterezései  Definíció a b Az r : [a, b] → R3 , r q : [c, d] → R3 ekvivalens  paraméterezések, ha q c d r(t) = q(ϕ(t)) teljesül valamely ϕ : [a, b] → [c, d] bijekcióra. Állítás (kés˝ bbre) o Definíció A görbe ívhossza független a Egy fogalmat geometriainak paraméterezést˝ l. o nevezünk, ha nem függ a paraméterezést˝ l. o 24 / 120
  • 25. II: Görbék Sík- és térgörbék Érint˝ egyenes, érint˝ vektor o o Az érint˝ szemléletes definíciója o Az érint˝ a szel˝ határhelyzete. o o r(t) paraméterezett görbe, = r(t), Q = r(t + h) görbepontok. P ¨ r(t + h) − r(t) A PQ szel˝ irányvektora: o . h © Ennek határértéke Q → P, azaz h → 0 esetén r(t + h) − r(t) r (t) = lim . h→0 h Definíció Az r (t) vektor a görbe P = r(t) pontbeli érint˝ vektora. o A P-n átmen˝ , r (t) irányvektorú egyenes P-beli érint˝ egyenese. o o 25 / 120
  • 26. II: Görbék Sík- és térgörbék Ívhossz Definíció (A paraméterezett görbe ívhossza.) b Az r : [a, b] → R3 görbe ívhossza az a |r (t)|dt integrál értéke. v t  Motiváció: r(t) a pontszer˝u v részecske helyvektora, r (t) a sebességvektora. v(t) = |r (t)| a sebesség nagysága. A megtett b s=∫a v t dt út, azaz az ívhossz, a t sebességgörbe alatti terület. a b Tétel A görbe ívhossza a beírt töröttvonalak hosszának szuprémuma. 26 / 120
  • 27. II: Görbék Sík- és térgörbék Ívhossz szerinti paraméterezés definíciója A PQ görbeív hossza r  b  t s(t) = ˆ |r (u)|du. Q =r t a P=r  a Nyilván s(0) = 0 és s (t) = |r (t)| 0 ˆ ˆ r minden t ∈ [a, b] esetén. Azaz s(t) ˆ szigorúan monoton növ˝ , tehát o a t b invertálható. Jelölje ˆ : [0, s(b)] → [a, b] az inverzet. t ˆ Definíció (Ívhossz szerinti paraméterezés) A görbe r(s) = r(ˆ(s)) paraméterezését ívhossz szerinti vagy természetes ˜ t paraméterezésnek nevezzük. 27 / 120
  • 28. II: Görbék Sík- és térgörbék Ívhossz szerinti paraméterezés tulajdonságai 1 1 s(ˆ(s)) ≡ s =⇒ ˆ (s) = ˆt t = s (ˆ(s)) |r (ˆ(s))| ˆ t t r (ˆ(s)) t ˜ (s) = r , azaz |˜ (s)| ≡ 1. r ˆ(s))| |r (t CSALUNK: Az r(t) paraméterezés˝ görbe r(s) = r(ˆ(s)) ívhossz szerinti u ˜ t paraméterezését is r(s)-el jelöljük. MEGÁLLAPODÁS: Az s paraméter mindig ívhossz szerinti paraméterezést jelöl. Az ívhossz szerinti paraméterezés geometriai fogalom, azaz független a paraméterezést˝ l. (˜ = q). o r ˜ Az ívhossz szerinti paraméterezés elméleti szempontból nagyon jelent˝ s, o viszont a görbék dönt˝ többségében a gyakorlatban nem használható. o 28 / 120
  • 29. II: Görbék Sík- és térgörbék Példa ívhossz szerinti paraméterezésre Példa: r(t) = (c cos t2 , c sin t2 ), t ∈ [0, ∞), c 0. Ekkor r (t) = (−2ct sin t2 , 2ct cos t2 ) és |r (t)| = 4c2 t2 (sin t2 )2 + 4c2 t2 (cos t2 )2 = 2ct. Az ívhosszra t t s(t) = ˆ |r (u)|du = 2cudu = [cu2 ]t = ct2 . 0 0 0 s Ennek inverze ˆ(s) = t c. Az ívhossz szerinti paraméterezés s s ˜ (s) = r(ˆ(s)) = (c cos , c sin ). r t c c 29 / 120
  • 30. II: Görbék Görbeelmélet Simulósík, simulókör: definíció Definíció: Simulósík a görbe P pontjában Adott a görbe P = r(t) pontja és ennek környezetében a Q1 = r(t1 ), Q2 = r(t2 ) pontok. Legyen Σt1 ,t2 a PQ1 Q2 sík és t1 , t2 → t. Ekkor a Σt1 ,t2 síkok határhelyzetét a görbe P-beli simulósíkjának nevezzük. Definíció: Simulókör a görbe P pontjában Adott a görbe P = r(t) pontja és ennek környezetében a Q1 = r(t1 ), Q2 = r(t2 ) pontok. Legyen Kt1 ,t2 a P, Q1 , Q2 pontokon átmen˝ kör és t1 , t2 → t. Ekkor a o Kt1 ,t2 körök határhelyzetét a görbe P-beli simulókörének nevezzük. 30 / 120
  • 31. II: Görbék Görbeelmélet Simulósík, simulókör: szemléltetés 31 / 120
  • 32. II: Görbék Görbeelmélet Simulósík számítása – segédtétel Segédtétel 2r(t1 )×r(t2 ) Ha r(0) = 0 és t1 , t2 → 0, akkor t1 t2 (t2 −t1 ) → r (0) × r (0). Bizonyítás. Taylor-sorba fejtve r(t)-t kapjuk, hogy t2 r(t) = tr (0) + r (0) + t3 (. . .), 2 ahol (. . .) kicsi t-re korlátos. Elhagyva a 0 paramétert r , r -b˝ l: o 2 t1 2 t2 3 3 r(t1 ) × r(t2 ) = (t1 r + r + t1 (. . .)) × (t2 r + r + t2 (. . .)) 2 2 1 = t1 t2 (t2 − t1 )(r × r + (2t1 + 2t2 + t1 t2 )(. . .)) 2 32 / 120
  • 33. II: Görbék Görbeelmélet Simulósík számítása Állítás A görbe P = r(t) pontjában a simulósík normálvektora r (t) × r (t). Bizonyítás. Feltételezhetjük, hogy t = 0 és P = r(0) = 0. A Q1 = r(t1 ), Q2 = r(t2 ) görbepontokra a PQ1 Q2 sík normálvektora −− −→ −− −→ PQ1 × PQ2 2r(t1 ) × r(t2 ) 2 = , t1 t2 (t2 − t1 ) t1 t2 (t2 − t1 ) melynek határértéke a segédtétel szerint r (t) × r (t). 33 / 120
  • 34. II: Görbék Görbeelmélet Simulókör sugara Segédtétel |a||b||a−b| Az 0, A(a), B(b) térbeli pontokon áthaladó kör sugara 2|a×b| . Tétel |r (t)|3 A görbe P = r(t) pontjában a simulókör sugara . |r (t) × r (t)| Bizonyítás. Feltesszük t = 0-t. |r(t1 )||r(t2 )||r(t2 )−r(t1 )| |r(t1 )||r(t2 )||r(t2 )−r(t1 )| |t1 t2 (t2 −t1 )| = 2|r(t1 ) × r(t2 )| |t1 ||t2 ||t2 −t1 | |2r(t1 )×r(t2 )| 3 1 → |r (0)| |r (0) × r (0)| 34 / 120
  • 35. II: Görbék Görbeelmélet A görbület Definíció: Görbület A görbe P = r(t) pontjában a simulókör sugarának reciprokát a görbe görbületének nevezzük: |r (t) × r (t)| κ(P) = κ(t) = 3 . |r (t)| Állítás A görbület független a paraméterezést˝ l. o Példák Az r sugarú kör görbülete minden pontjában 1/r. Az egyenest els˝ fokú függvénnyel paraméterezve r (t) ≡ 0, azaz κ ≡ 0 o adódik. 35 / 120
  • 36. II: Görbék Görbeelmélet A görbület alaptulajdonságai Állítás 1 Ívhossz szerinti paraméterezésnél κ(P) = κ(s) = |r (s)|. 2 Egy görbeív akkor és csak akkor egyenes szakasz, ha a görbülete azonosan nulla. Bizonyítás. Ívhossz szerinti paraméterezésben |r (s)| ≡ 1, azaz (r (s))2 ≡ 1. Mindkét oldalt deriválva, a Leibniz-szabály szerint 2r (s)r (s) ≡ 0, azaz minden s-re r (s) ⊥ r (s). Ekkor |r (s) × r (s)| = |r (s)||r (s)| sin α = |r (s)|. Ha κ ≡ 0, akkor r (s) ≡ 0, azaz r (s) konstans és r(s) els˝ fokú. Ez azt jelenti, o hogy a görbív egyenes szakasz. 36 / 120
  • 37. II: Görbék Görbeelmélet Érint˝ egységvektor, f˝ normális, binormális o o Definíció: Érint˝ egységvektor o Az r(t) görbe P = r(t) pontjában a t(P) = t(t) = |r (t) vektort a görbe P-beli r (t)| érint˝ egységvektorának nevezzük. Ívhossz szerinti paraméterezésben o t(s) = r (s). Definíció: F˝ normális o Az r(s) ívhossz szerint paraméterezett görbe P = r(s) pontbeli f˝ normálisa az o n(P) = n(s) = |r (s) vektor. r (s)| Definíció: Binormális A b(s) = t(s) × n(s) vektort a görbe P = r(s) pontbeli binormálisnak nevezzük. 37 / 120
  • 38. II: Görbék Görbeelmélet Kísér˝ triéder o Segédtétel (már láttuk) Ha f(t) vektorérték˝ függvényre |f(t)| konstans, akkor f(t) ⊥ f (t). u Állítás A görbe minden pontjában a t(P), n(P) és b(P) vektorok jobb sodrású ortonormált bázist alkotnak. Bizonyítás. Definíció szerint t, n egységvektorok. A segédtétel miatt t ⊥ n. Ekkor b definíciójából adódik az állítás. Definíció: Kisér˝ triéder o A t(P), n(P), b(P) hármast a görbe P-beli kisér˝ triéderének nevezzük. o 38 / 120
  • 39. II: Görbék Görbeelmélet Térgörbe torziója Ívhossz szerinti paraméterezésben vagyunk, és feltesszük, hogy r 0. Leibniz-szabály szerint a b = t × n binormális deriváltja b =t ×n+t×n =t×n , hiszen t n, ezért t × n. Ekkor b ⊥ t és a korábbi segédtétel szerint b ⊥ b, azaz b n. Definíció: Torzió Azt a τ = τ(P) = τ(s) valós számot, melyre b (s) = −τ(s)n(s), a görben P = r(s) pontbeli torziójának nevezzük. 39 / 120
  • 40. II: Görbék Görbeelmélet Mikor értelmezett a torzió? Ha κ ≡ 0, azaz ha a görbe egyenes szakasz, akkor r = 0, ezért a görbe n = |r | f˝ normálisa nincs értelmezve. r o Ekkor viszont sem a binormális, sem pedig a görbe torziója nem definiált. Abban a speciális esetben, ha a görbe a rögzített Σ sík síkgörbéje, akkor értelmezhetük a f˝ normálist mint a sík normális egységvektorát. Ekkor o értelmet nyer a kisér˝ triéder és a torzió τ ≡ 0. o 40 / 120
  • 41. II: Görbék Görbeelmélet A torzió alaptulajdonságai Állítás Az r(t) görbe akkor és csak akkor síkgörbe, ha torziója azonosan 0. Bizonyítás. Ha τ ≡ 0, akkor b ≡ 0, azaz a binormális konstans: b(s) = b0 . Tekintsük az f (s) = b0 (r(s) − r(0)) függvény deriváltját: f (s) = b0 r (s) = b(s)t(s) = 0. Tehát f (s) konstans: f (s) = f (0) = 0. Ezért a görbe minden pontja benne van az r(0)-on átmen˝ , b0 normálvektorú síkban. o Állítás A torzió a binormális ívhossz szerinti szögsebessége. 41 / 120
  • 42. II: Görbék Görbeelmélet A torzió kiszámítása ívhossz szerinti paraméterezésben Tétel r (s)r (s)r (s) Ívhossz szerinti paraméterezésnél τ(s) = |r (s)|2 Bizonyítás. 1 0 = bn ⇒ 0 = b n + bn = −τn2 + bn ⇒ τ = bn r r ×r 2 b=t×n=r × = κ κ  r = κn ⇒ r = κ n + κn    ⇒ br = κ bn + κbn = κτ    3    (r × r )r rr r ⇒ τ= =    κ 2 |r |2   42 / 120
  • 43. II: Görbék Görbeelmélet A torzió kiszámítása általános paraméterezésben Tétel r (t)r (t)r (t) Általános paraméterezésben τ(t) = 2 . |r (t) × r (t)| ˜ Bizonyítás. Az s(t) és r jelölést használjuk az ívhosszra és az aszerinti ˆ paraméterezésre. r(t) = r(ˆ(t))-re a láncszabályból: ˜s r = rs ˜ˆ r = r (ˆ )2 + r s ˜ s ˜ˆ r = r (ˆ )3 + r α + r β ˜ s ˜ ˜ adódik valamely skalár érték˝ α, β függvényekre. A vegyesszorzat u tulajdonságait felhasználva kapjuk, hogy r r r = (˜ r r )(ˆ )6 . A κ r˜ ˜ s képletéb˝ l és s = |r |-b˝ l adódik az állítás. o ˆ o 43 / 120
  • 44. II: Görbék Görbeelmélet A Frenet-formulák Tétel – A Frenet-formulák Ívhossz szerinti paraméterezésnél a kisér˝ triéder deriváltjára vonatkozóan az o alábbi összefüggések állnak fenn: = κn   t  = −κt +τb   n   =   b −τn Bizonyítás. Az els˝ és a harmadik azonosságot láttuk a görbület illetve a o torzió definíciójánál. A középs˝ höz felírjuk: n = αt + βn + γb. Egyrészt o n n = 0, azaz β = 0. Másrészt 0 = (nt) = n t + nt = n t + κn2 = n t + κ ⇒ α = −κ 0 = (nb) = n b + nb = n b − τn2 = n b − τ ⇒ γ = τ. 44 / 120
  • 45. II: Görbék Görbeelmélet A görbeelmélet alaptétele Tétel – A görbeelmélet alaptétele Adott két görbe és feltesszük, hogy ívhossz szerinti paraméterezésben a két görbe görbületeit és torzióit ugyanazok a jól meghatározott függvények írják le. Ekkor a két görbe térbeli mozgással fedésbe hozható. Legyen i = 1, 2, ri (s) a két görbe ívhossz szerinti paraméterezése, ti (s), ni (s), bi (s) a két kísér˝ triéder. Mivel a kísér˝ triéderek jobb sodrású ONB-t o o alkotnak, ezért térbeli mozgással elérhetjük, hogy r1 (0) = r2 (0), t1 (0) = t2 (0), n1 (0) = n2 (0), b1 (0) = b2 (0). Definiáljuk az f (s) = t1 (s)t2 (s) + n1 (s)n2 (s) + b1 (s)b2 (s) skalár érték˝ u függvényt, f (0) = 1 + 1 + 1 = 3. 45 / 120
  • 46. II: Görbék Görbeelmélet A görbeelmélet alaptétele (folyt.) A Frenet-formulák alapján f (s) = t1 t2 + t1 t2 + n1 n2 + n1 n2 + b1 b2 + b1 b2 = κn1 t2 + t1 (κn2 ) + (−κt1 + τb1 )n2 + n1 (−κt2 + τb2 ) −τn1 b2 − b1 (τn2 ) = 0, tehát f (s) ≡ 3. Másrészr˝ l, mivel itt egységvektorokról van szó, o f (s) = cos α + cos β + cos γ = 3, ahol α, β, γ a bezárt szögek. Ebb˝ l α = β = γ = 0, azaz t1 (s) = t2 (s), o n1 (s) = n2 (s), b1 (s) = b2 (s) minden s-re. Speciálisan, r1 (s) = r2 (s), azaz r1 (s) − r2 (s) konstans. Mivel r1 (0) = r2 (0), így r1 (s) = r2 (s). 46 / 120
  • 47. II: Görbék Példák görbékre Láncgörbe: y = cosh(x) Általános explicit alak: a x y = cosh . 2 a Az ábrán a = 1. ex +e−x cosh(x) = 2 = x2 x4 1 + 2! + 4! + · · · Két ponton felfüggesztett zsinór egyensúlyi helyzete. r(t) = (t, cosh(t)) r (t) = (1, sinh(t)) r (t) = (0, cosh(t)). |r ×r | 1 κ= |r |3 = cosh(t)2 47 / 120
  • 48. II: Görbék Példák görbékre Vontatási görbe (traktrix) Paraméteres alak: r(t) = (cos(t) + ln(tan(t/2)), sin(t)). A „traktor” az x-tengelyen mozog, és egy 1 hosszú rúdon vontat egy tárgyat. A görbület κ = tan(t). 48 / 120
  • 49. II: Görbék Példák görbékre Lemniszkáta Implicit alakja (x2 + y2 )2 = (x2 − y2 ). Polárkoordinátás alak: R2 = cos(2ϕ). El˝ áll, mint egy hiperbola inverz o képe. Azon pontok halmaza, melyeknek a két „fókusztól” vett távolságainak szorzata állandó. 49 / 120
  • 50. II: Görbék Példák görbékre Archimédeszi spirál Paraméteres alak: r(t) = (at cos t, at sin t), a 0. Az ábrán a = 1. Polárkoordinátás alak: R = aϕ. Az x-tengelyt egyenl˝ közönként o metszi. 50 / 120
  • 51. II: Görbék Példák görbékre Logaritmikus spirál Paraméteres alak r(t) = (ect+b cos t, ect+b sin t), c 0. Az ábrán c = 1, b = 0. Polárkoordinátás alak: R = ecϕ+b . A pontjaihoz húzott sugár és a pontbeli érint˝ által bezárt szög o konstans. 51 / 120
  • 52. II: Görbék Példák görbékre Csavarvonal Paraméteres alak: r(t) = (a cos t, a sin t, bt). |a| A görbület κ = a2 +b2 . b A torzió τ = a2 +b2 . Fordítva, a görbületb˝ l és a torzióból a két o konstans kifejezhet˝ : o κ τ |a| = κ2 +τ2 és b = κ2 +τ2 . Állítás Ha egy térgörbe torziója és görbülete konstans, akkor az csavarvonal. 52 / 120
  • 53. II: Görbék Példák görbékre Viviani-görbe Paraméteres alakja r(t) = (1 + cos t, sin t, 2 sin(t/2)). Az 0 középpontú 2 sugarú gömb és az 0-t tartalamzó 1 sugarú körhenger metszete. Feladat: Határozzuk meg a Viviani-görbe azon pontjait, ahol a görbület illetve a torzió 0. 53 / 120
  • 54. III: Felületek 1 I: El˝ ismeretek o Lineáris algebra Differenciálszámítás Valós függvénytan 2 II: Görbék Sík- és térgörbék Görbeelmélet Példák görbékre 3 III: Felületek Felületek megadása Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Vektormez˝ k, deriválás o Felületek metrikája (mértana) Theorema Egregium 4 IV: Névjegyzék 54 / 120
  • 55. III: Felületek Felületek megadása Felületek megadása egyenlettel Explicit alakban: z = f (x, y). A felület az f (x, y) kétváltozós függvény grafikonja. Például z = mx + ny + b a sík általános explicit alakja. Implicit alakban: F(x, y, z) = 0. A felületre azon pontok illeszkednek, melyek koordinátái kielégítik az F = 0 egyenletet. Például a sík általános implicit alakja ax + by + cz + d = 0, ahol (a, b, c) a sík normálvektora. Ha a fenti függvények differenciálhatók, akkor differenciálható vagy sima felületr˝ l beszélünk. o A két alak ekvivalenciáját az implicit függvény tétel biztosítja. 55 / 120
  • 56. III: Felületek Felületek megadása Felületek paraméteres megadása Paraméteres alakban: r(u, v) : T → R3 , ahol T ⊆ R2 paramétertartomány. A felület az r(u, v) függvény képhalmaza. Ha r injektív, akkor elemi felületdarabról beszélünk. A paraméteres megadás és az explicit alakban történ˝ megadás o ekvivalenciáját az inverz függvény tétel biztosítja. Az egyszer˝ ség kedvéért a továbbiakban a paramétertartomány u T = [a, b] × [c, d] téglalap. r d F T c a b 56 / 120
  • 57. III: Felületek Felületek megadása Paraméteres felületek simasága Definíció: Differenciálható felületek Az r : T(⊆ R2 ) → R3 paraméterezéssel megadott elemi felületdarab differenciálható vagy sima, ha r végtelen sokszor differenciálható és minden (u, v) ∈ T-re az ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális deriváltak lineárisan függetlenek. A felületek is többféleképpen paraméterezhet˝ k: o Az r : T(⊆ R2 ) → R3 és q : U(⊆ R2 ) → R3 paraméterezések ekvivalensek, ha a ϕ = q−1 ◦ r : T → U leképezés végtelen sokszor differenciálható bijekció. A paraméteres és az explicit megadás egyenérték˝ ségét az inverz u függvénytétel garantálja. 57 / 120
  • 58. III: Felületek Felületek megadása Paramétervonalak Definíció: Paramétervonalak Adott (u, v) ∈ T esetén az r(t, v), r(u, t) görbéket a P = r(u, v) felületei ponton áthaladó paramétervonalaknak nevezzük. r r(u,t) T v = const (u,v) P=r(u,v) r(t,v) u = const F 58 / 120
  • 59. III: Felületek Felületek megadása Paramétervonalak alaptulajdonságai A felület minden pontján pontosan két paramétervonal megy át. Más szóval, a paramétervonalak két görbesereget alkotnak, melyek egyszeresen lefedik a felületet. A paramétervonalak P-beli érint˝ vektorai a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális o deriváltak: Legyen g(t) = r(t, v). Ekkor g(u) = r(u, v) = P és g (u) = ∂1 r(u, v). Hasonlóan a másik paramétervonal esetén. A simasági feltétel szerint a paramétervonalak P-beli érint˝ egyenesei o különböznek. 59 / 120
  • 60. III: Felületek Felületek megadása Forgásfelületek Az z = f (x) explicit alakban megadott görbe z-tengely körüli elforgatásával a z = f ( x2 + y2 ) felületet kapjuk. Az F(x, z) = 0 implicit alakban megadott görbe z-tengely körüli elforgatásával az F( x2 + y2 , z) görbét kapjuk. Csakugyan, ezekben az esetekben a pont x-koordinátájának a szerepét átveszi a pont z-tengelyt˝ l mért x2 + y2 távolsága. o Az xy-síkbeli r(t) = (x(t), y(t), 0) görbe x-tengely körüli elforgatottja a q(u, v) = (x(u), y(u) cos(v), y(u) sin(v)) paraméteres felület. Csakugyan, a P(x, y, z) pont x-tengely körüli ϕ szög˝ elforgatottja u P (x, y cos(ϕ) + z sin(ϕ), −y sin(ϕ) + z cos(ϕ)). 60 / 120
  • 61. III: Felületek Felületek megadása Példa – Gömbfelület Az xy-síkban a félkört (cos u, sin u, 0) paraméterezi, u ∈ [0, π]. Ennek x-tengely körüli körbeforgatása adja az r(u, v) = (cos u, sin u cos v, sin u sin v) paraméterezést. 61 / 120
  • 62. III: Felületek Felületek megadása Példa – Nyeregfelület I Explicit alakja z = xy. Tartalmaz egyeneseket! Pontosabban: Minden pontján át két egyenest (alkotót) tartalmaz. Ezek feszítik ki az adott pontbeli érint˝ síkot. o Másodfokú felület, minden síkmetszete kúpszelet (esetleg elfajuló). Paraméterezése r(u, v) = (u, v, uv). 62 / 120
  • 63. III: Felületek Felületek megadása Példa – Nyeregfelület II Explicit alakja z = x2 − y2 . Koordináta- transzformációval az el˝ z˝ b˝ l megkapható: o o o x = x + y, y = x − y, z = z. Paraméterezése r(u, v) = (u, v, u2 − v2 ). 63 / 120
  • 64. III: Felületek Felületek megadása Példa – Egyköpeny˝ hiperboloid I u Hiperbolát (x2 − y2 = 1) ˝ forgatunk az ot nem metsz˝o szimmetriatengelye körül. Implicit alakja: x2 + y2 − z2 = 1. Paraméteres alakja: (cos u cosh v, sin u cosh v, sinh v). 64 / 120
  • 65. III: Felületek Felületek megadása Példa – Egyköpeny˝ hiperboloid II u A z-tengely körül forgatunk egy t˝ le kitér˝ egyenest. o o Szimmetria okokból két egyenessereg van a felületben, azaz minden ponton keresztül két alkotó megy. 65 / 120
  • 66. III: Felületek Felületek megadása Példa – Kétköpeny˝ hiperboloid u ˝ Hiperbolát forgatjuk az ot metsz˝ o szimmetriatengelye körül. Implicit alakja: x2 − y2 − z2 = 1. Paraméteres alakja: (cosh u, sinh u cos v, sinh u sin v). 66 / 120
  • 67. III: Felületek Felületek megadása Példa – Pszeudoszféra A vontatási görbét forgatjuk az x-tengely körül. Látni fogjuk, hogy ez a felület tekinthet˝ egy −1 o sugarú gömbnek. Paraméteres alakja: (cos u + ln(tan(u/2)), sin u cos v, sin u sin v). 67 / 120
  • 68. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Felületi görbék Definíció: Felületi görbe Legyen g : [a, b] → T differenciálható leképezés. Ekkor a G = r ◦ g : [a, b] → F leképezést paraméterezett felületi görbének nevezzük. 2 r ⊆ℝ3 T ⊆ℝ g(t)=(u(t),v(t)) G(t)=r(u(t),v(t)) g G=r°g ℝ 68 / 120
  • 69. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Érint˝ vektor o Legyen G(t) = r(g(t)) = r(u(t), v(t)) az F felület felületi görbéje, mely átmegy a P = r(u0 , v0 ) = r(u(t0 ), v(t0 )) = G(t0 ) ponton. Ekkor a láncszabály szerint a G(t) görbe P-beli érint˝ vektora o G (t0 ) = ∂1 r(u0 , v0 )u (t0 ) + ∂2 r(u0 , v0 )v (t0 ). A felületi görbe érint˝ vektora tehát az r parciális derivált vektorainak lineáris o kombinációja. (Emlékeztet˝ ül: A parciális deriváltak a paramétervonalak o érint˝ vektorai.) o 69 / 120
  • 70. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Érint˝ sík o Észrevétel Az F felület P = r(u, v) pontján átmen˝ felületi görbék P-beli érint˝ vektorai o o a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) parciális deriváltak lineáris kombinációi. Definíció: Érint˝ sík (absztrakt) o Az F felület P = r(u, v) pontjában vett érint˝ síkja alatt a ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) o vektorok által kifeszített 2-dimenziós vektorteret értjük. Jelölés: TP F = ∂1 r(u, v), ∂2 r(u, v) . Megjegyzés: A geometria érint˝ sík a TP F P-be vett eltoltja. o 70 / 120
  • 71. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Az érint˝ sík szemléltetése o G' ∂2r ∂1r P G(t) TP  ⊆ℝ 3 71 / 120
  • 72. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Felületi normális Definíció: Felületi normális A TP F érint˝ sík o ∂1 r(u, v) × ∂2 r(u, v) m(P) = m(u, v) = |∂1 r(u, v) × ∂2 r(u, v)| normális egységvektorát a felület P pontbeli normálisának nevezzük. m ∂2r ∂1r ⊆ℝ3 P TP  72 / 120
  • 73. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o A felületen értelmezett függvények A továbbiakban feltételezzük, hogy F ⊆ R3 elemi felületdarab, amit az r : T(⊆ R2 ) → F függvény paraméterez. Más szóval, r bijekció a T paramétertartomány és F között. F -en értelmezett differenciálható függvények Az f : F → R függvényt differenciálhatónak nevezzük, ha az f ∗ = f ◦ r : T → R függvény differenciálható. Jelölés: Az F -en értelmezett differenciálható függvényeket skalármez˝ knek o nevezzük. Az F -en értelmezett skalármez˝ k halmazát X(F )-el jelöljük. o Könny˝ meggondolni, hogy X(F ) kommutatív, egységelemes gy˝ r˝ , továbbá u uu vektortér R felett. 73 / 120
  • 74. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Iránymenti derivált Definíció: Iránymenti derivált Legyen P ∈ F felületi pont, v ∈ TP F P-beli érint˝ vektor és f ∈ X(F ) o függvény. Tekintsünk egy G : [a, b] → F felületi görbét, melyre G(t0 ) = P és G (t0 ) = v és legyen ϕ(t) = f (G(t)). Ekkor ϕ : [a, b] → R. Definiáljuk az f v irány szerinti deriváltját az dv f = ϕ (t0 ) egyenl˝ séggel. o v=G'(t0) ⊆ℝ3 P=G(t0) f G ℝ a t0 b =f ° G 74 / 120
  • 75. III: Felületek Felületi görbék, érint˝ vektorok, érint˝ sík o o Iránymenti derivált alaptulajdonságai Tétel: Az iránymenti derivált alaptulajdonságai 1 Megfelel˝ G-t mindig találni. o 2 dv f nem függ G választásától. 3 dv lineáris v-ben: dv+w f = dv f + dw f és dcv f = c(dv f ). 4 dv : X(F ) → R leképezés az alábbi tulajdonságokkal: dv (cf + g) = c(dv f ) + dv g (LINEARITÁS) dv (fg) = (dv f )g(P) + f (P)(dv g) (LEIBNIZ) 5 Ha a P ∈ F pontra a δ : X(F ) → R leképezés eleget tesz az el˝ z˝ két o o feltételnek, akkor δ = dv valamely v ∈ TP F érint˝ vektorra. o 6 (Ez lehet˝ vé teszi az érint˝ sík még absztraktabb definícióját.) o o 75 / 120
  • 76. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Vektormez˝ k a felületen o Definíció: Felületen értelmezett vektormez˝ o Ha x, y, z ∈ X(F ), akkor a X : F → R3 , X(P) = (x(P), y(P), z(P)) leképezést F -en értelmezett vektormez˝ nek nevezzük. Ha minden P ∈ F esetén o X(P) ∈ TP F , akkor érint˝ vektormez˝ r˝ l beszélünk. o oo Példák vektormez˝ kre o ∂1 r×∂2 r ∂1 r, ∂2 r érint˝ vektormez˝ k. A felületi normális m = o o |∂1 r×∂2 r| vektormez˝ . o Vigyázat: ∂1 r valójában nem F -en, hanem T-n értelmezett függvény. Ezt a kett˝ t azonban a köztük fennálló r bijekcióval „azonosítjuk”. o 76 / 120
  • 77. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o ∂1 r, mint a felület érint˝ vektormez˝ je o o 77 / 120
  • 78. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o A felület normálisainak vektormez˝ je o ∂1 r × ∂2 r m= |∂1 r × ∂2 r| 78 / 120
  • 79. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o M˝ veletek vektormez˝ kkel u o Legyen f skalármez˝ , X, Y pedig vektormez˝ k F -en. Ekkor a X + Y, f X o o szintén vektormez˝ k F -en: o (X + Y)(P) = X(P) + Y(P), (f X)(P) = f (P)X(P). Hasonlóan, az érint˝ vektormez˝ k zártak az összeadásra és a o o skalármez˝ vel vett szorzásra. o Szintén pontonként értelmezzük vektormez˝ k skaláris és vektoriális o szorzatát. Vektormez˝ irány szerinti deriváltját komponensenként számoljuk: o X = (x, y, z) esetén dv X = (dv x, dv y, dv z). 79 / 120
  • 80. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Vektormez˝ k a síkon – példa o R2 → R2 , (x, y) → (x cos a + y sin a, −x sin a + y cos a), a = 3π/5 80 / 120
  • 81. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Vektormez˝ k a síkon – hármas természet o A sík (érint˝ ) vektormez˝ it 3-féle módon foghatjuk fel: o o 1 Definíció szerint a vektormez˝ egy X : R2 → R2 differenciálható o leképezés. 2 A vektormez˝ a síkot egyszeresen lefed˝ görbesereg érint˝ inek halmaza. o o o Azaz, gα (t) : R → R2 (α ∈ R) görbesereg. Ekkor a gα görbe minden P = gα (t) pontjában az érint˝ vektor megegyezik az X(P) értékkel. o Képletben: gα (t) = X(gα (t)). Más szóval, X meghatároz egy közönséges els˝ fokú o differenciálegyenletet: u (t) = X(u(t)). A gα megoldásgörbéket a vektormez˝ integrálgörbéinek nevezzük. o 81 / 120
  • 82. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Vektormez˝ k a síkon – hármas természet (folyt.) o 3 Legyen X(x, y) = (ξ(x, y), η(x, y)) és defináljuk a δ : X(R2 ) → X(R2 ) leképezést: Az f : R2 → R valós érték˝ függvény képe u (δf )(x, y) = ξ(x, y)∂1 f (x, y) + η(x, y)∂2 f (x, y). Ekkor δ LINEÁRIS és kielégíti a LEIBNIZ-SZABÁLYT. Fordítva, ha egy δ rendelkezik ezzel a két tulajdonsággal, akkor az X = (ξ, η) vektormez˝ b˝ l származtatható a fenti módon. Csakugyan, o o ξ(x, y) = δ(¯ ), x η(x, y) = δ(¯ ), y ahol x(x, y) = x, y(x, y) = y. ¯ ¯ 82 / 120
  • 83. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Minden deriválás vektormez˝ o Lemma Legyen δ : X(R2 ) → X(R2 ) lineáris leképezés, mely kielégíti a Leibniz-szabályt. Ekkor megfelel˝ ξ, η ∈ X(R2 ) függvényekkel o δf = ξ∂1 f + η∂2 f teljesül minden f ∈ X(R2 )-re. Bizonyítás. A Leibniz-szabály szerint δ(1) = δ(1 · 1) = 2δ(1), azaz δ(1) = 0. A lineritás miatt minden c ∈ R-re δ(c) = cδ(1) = 0. Legyen δ(x) = ξ, δ(y) = η. Tekintsük a tetsz˝ leges f függvény Taylor-sorát az (a, b) pont körül: o f (x, y) = f (a, b) + (x − a)∂1 f (a, b) + (y − b)∂2 f (a, b) + (x − a)2 g1 + (x − a)(y − b)g2 + (y − b)2 g3 , g1 , g2 , g3 ∈ X(R2 ). Erre alkalmazva δ-t, majd behelyettesítve x = a, y = b-t adódik f (a, b) = ξ(a, b)∂1 f (a, b) + η(a, b)∂2 f (a, b). 83 / 120
  • 84. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált o o Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált o o Legyen X érint˝ vektormez˝ az F felületen. Ekkor az f ∈ X(F ) skalármez˝ X o o o szerinti dX f deriváltja szintén skalármez˝ lesz, melynek a P pontban felvett o értéke (dX f )(P) = dX(P) f . Érint˝ vektormez˝ szerinti derivált tulajdonságai o o dX LEKÉPEZÉS X(F )-b˝ l önmagába, mely LINEÁRIS és teljesíti a o LEIBNIZ-SZABÁLYT. Példa: X = ∂1 r, P = r(u, v) d (d∂1 r f )(P) = d∂1 r(P) f = d∂1 r(u,v) f = du f (r(u, v)) = ∂1 (f ◦ r)(u, v). 84 / 120
  • 85. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Érint˝ vektormez˝ k és derivációk o o Definíció: Deriváció F -en Azokat a δ : X(F ) → X(F ) lineáris leképezéseket, melyek teljesítik a Leibniz-szabályt, derivációknak nevezzük. Lemma Minden δ derivációhoz létezik egy egyértelm˝ X érint˝ vektormez˝ , melyre u o o δ = dX . Biz. Az f → f ∗ = f ◦ r leképezés X(F ) → X(T) bijekció, jelölje az inverzét f → f∗ . A δ∗ : f → (δf∗ )∗ leképezés deriváció T-n és δf = (δ∗ f ∗ )∗ , (d∂i r f )∗ = ∂1 f ∗ teljesülnek. Legyen δ∗ = ξ∂1 + η∂2 . δf = (δ∗ f ∗ )∗ = (ξ∂1 f ∗ + η∂2 f ∗ )∗ = ξ∗ d∂1 r f + η∗ ∂2 d∂2 r f , azaz δ = dX , ahol X = ξ∗ d∂1 r + η∗ ∂2 d∂2 r . 85 / 120
  • 86. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Érint˝ vektormez˝ k Lie-zárójele o o Lemma Legyenek X, Y érint˝ vektormez˝ k. Ekkor a o o δ = dX dY − dY dX : X(F ) → X(F ) leképezés deriváció F -en. Definíció: Érint˝ vektormez˝ k Lie-zárójele o o Legyenek X, Y érint˝ vektormez˝ k. Azt az [X, Y] érint˝ vektormez˝ t, melyre o o o o d[X,Y] = dX dY − dY dX teljesül, az X és Y Lie-zárójelének nevezzük. Állítás A Lie-zárójel bilineáris, antiszimmetrikus ([X, Y] = −[Y, X]) és teljesíti az [[X, Y], Z] + [[Y, Z], X] + [[Z, X], Y] = 0 Jacobi azonosságot. 86 / 120
  • 87. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Vektormez˝ k deriválása o Definíció: Vektormez˝ vektormez˝ szerinti deriváltja o o Legyen X érint˝ vektormez˝ F -en. Az Y = (y1 , y2 , y3 ) vektormez˝ X szerinti o o o deriváltja dX Y = (dX y1 , dX y2 , dX y3 ). Állítás: Vektormez˝ szerinti deriválás alaptulajdonságai o 1 dX lineáris X-ben, azaz minden X, Y érint˝ vektormez˝ re és f o o skalármez˝ re dX+Y = dX + dY és df X = fdX . o 2 dX (f Y) = (dX f )Y + f (dX Y) (Leibniz-szabály függvénnyel való szorzásra). 3 dX (YZ) = (dX Y)Z + Y(dX Z) (Leibniz-szabály skalárszorzatra). 87 / 120
  • 88. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Kovariáns deriválás Definíció: Kovariáns deriválás Legyen v P-beli érint˝ vektor, Y érint˝ vektormez˝ . A v szerinti v Y kovariáns o o o derivált a dv Y iránymenti derivált mer˝ leges vetülete a TP F érint˝ síkra. o o X, Y érint˝ vektormez˝ k esetén ( X Y)(P) = X(P) Y. o o m dXY ∂ 2r ∂1r P ⊆ℝ3 X Y TP 88 / 120
  • 89. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o A kovariáns deriválás tulajdonságai Állítás: A kovariáns deriválás tulajdonságai Tetsz˝ leges X, Y, Z érint˝ vektormez˝ kre, f ∈ X(F ) skalármez˝ re és c ∈ R o o o o valós számra teljesülnek az alábbiak: X+Y Z = XZ + YZ f XZ = f( X Z) X (Y + Z) = XY + XZ X (cY) = c XY X (f Y) = (dX f )Y + f XY Biz. Azonnal adódik a definícióból, dX tulajdonságaiból és a mer˝ leges o vetítés linearitásából. 89 / 120
  • 90. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o Christoffel-szimbólumok Christoffel-szimbólumok A Γk Christoffel-szimbólumok (i, j, k ∈ {1, 2}) olyan F -en értelmezett ij skalármez˝ k, melyek P-beli értékét az o ( ∂i r ∂j r)(P) = Γ1 (P)∂1 r(P) + Γ2 (P)∂2 r(P) ij ij összefüggés határozza meg. Mivel ( ∂i r ∂j r)(P) ∈ TP F és TP F = ∂1 r(P), ∂2 r(P) , ezért a Γk (P) valós ij számok egyértelm˝ en meghatározottak. u Legyen X = x1 ∂1 r + x2 ∂2 r, Y = y1 ∂1 r + y2 ∂2 r. Ekkor X Y-ra: x1 ∂1 r+x2 ∂2 r (y1 ∂1 r + y2 ∂2 r) = xi yj ∂i r ∂j r + xi (d∂i r yk )∂k r = (xi yj Γk + xi d∂i r yk )∂k r ij 90 / 120
  • 91. III: Felületek Vektormez˝ k, deriválás o A Christoffel-szimbólumok kiszámítása A P = r(u, v) pontban (a szokásos „csalással”) (d∂i r ∂j r)(P) = ∂i ∂j r(u, v). Az ∂1 r, ∂2 r, m vektorok R3 bázisát adják, azaz bel˝ lük ∂i ∂j r lineárisan o kikombinálható: ∂i ∂j r = Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r + Mij m, ij ij hiszen az els˝ két komponens pont a TP F -be vett mer˝ leges vetület. o o (Γk = Γk (P) = Γk (u, v)) ij ij ij Következmény A Christoffel-szimbólumok szimmetrikusak az alsó indexeikben: Γk = Γk . ij ji 91 / 120
  • 92. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Els˝ alapmennyiségek o Definíció: Els˝ (metrikus) alapforma o Adott az F ⊂ R3 felület. A P ∈ P pontbeli TP F érint˝ síkon értelmezett o gP : TP F × TP F → R, gP (u, v) = uv leképezést els˝ , vagy metrikus o alapformának nevezzük. 1 Mivel az els˝ alapforma a közönséges skalárszorzat megszorítása az o érint˝ síkra, ezért bilineáris, szimmetrikus és pozitív definit. o 2 Adott r : T → F paraméterezésnél az érint˝ sík természetes bázisa o ∂1 r, ∂2 r. Ebben a bázisban az alapformát az gij (u, v) = gP (∂i r(u, v), ∂j r(u, v)) = ∂i r(u, v)∂j r(u, v) együtthatókból alkotott mátrix fejezi ki. Ezeken nevezzük a felület els˝ o alapmennyiségeinek. 92 / 120
  • 93. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Ívhossz- és szögmérés Tekintsük a G(t) = r(u1 (t), u2 (t)) felületi görbét, ahol g : [a, b] → T, g(t) = (u1 (t), u2 (t)). Ekkor G (t)2 = (∂1 r(u1 (t), u2 (t)u1 (t)) + ∂1 r(u1 (t), u2 (t)u1 (t)))2 = (∂1 r)2 (u1 )2 + 2(∂1 r∂2 r)(u1 u2 ) + (∂2 r)2 (u2 )2 = g11 (u1 )2 + 2g12 u1 u2 + g22 (u2 )2 A felületi görbe ívhossza b b |G (t)|dt = g11 (u1 )2 + 2g12 u1 u2 + g22 (u2 )2 dt a a Hasonlóan, érint˝ vektorok skalárszorzata, bezárt szöge az els˝ o o alapmennyiségekb˝ l kiszámolhatók. o 93 / 120
  • 94. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Bels˝ , metrikus geometria o 1 Az el˝ z˝ képlet lényege, hogy az els˝ alapmennyiségek ismeretében az o o o ívhossz a paramétertartományban meghatározható. 2 Fordítva, az ívhossz ismeretében a paraméterezéshez tartozó els˝ o alapmennyiségek meghatározhatók. 3 Valójában az történik, hogy adott felületet a paraméterezést próbáljuk meg úgy megválasztani, hogy az els˝ alapmennyiségek egyszer˝ alakot o u nyerjenek. 4 Például, a két paramétervonal akkor és csak akkor metszi egymást mer˝ legesen a felület összes pontjában, ha g12 = 0. Továbbá, a o paramétervonalak akkor és csak akkor vannak ívhossz szerint paraméterezve, ha g11 = g22 = 1. 94 / 120
  • 95. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Területmérés a felületen Az a, b vektorok által kifeszített paralelogramma területének négyzete (a × b)2 = a2 b2 sin2 γ = a2 b2 (1 − cos2 γ) (ab)2 = a2 b2 (1 − 2 2 ) = a2 b2 − (ab)2 . a b A felület P = r(u, v) pontjában a ∂1 r, ∂2 r által kifeszített paralelogramma területnégyzete (∂1 r × ∂2 r)2 = (∂1 r)2 (∂2 r)2 − (∂1 r∂2 r)2 = g11 g22 − g2 = det(gij ). 12 A felület méretét a paraméterezéshez tartozó elemi paralelogrammák területösszegével közelítjük: d b d b |∂1 r × ∂2 r|dudv = det(gij (u, v))dudv. c a c a 95 / 120
  • 96. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Példa: az egység sugarú gömb  r(u, v) = (cos u, sin u cos v, sin u sin v)    ∂1 r(u, v) = (− sin u, cos u cos v, cos u sin v)  1    ∂ r(u, v) = (0, − sin u sin v, sin u cos v)  2 2 g11 (u, v) = 1, azaz az r(t, v) paramétervonalak ívhossz szerint vannak paraméterezve. (F˝ körök.) o 3 g12 (u, v) = 0, azaz a paramétervonalak mer˝ legesek egymásra. o 4 g22 (u, v) = sin2 u. 5 det(gij ) = sin2 u. A gömb felülete 2π π 2π | sin u|dudv = 2dv = 4π. 0 0 0 96 / 120
  • 97. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Bels˝ geometriai fogalmak o Azt az F felülethez tartozó fogalmat nevezzük bels˝ geometriainak, amit o a felületen „belülr˝ l”, a felület küls˝ , térbeli elhelyezkedésének ismerete o o nélkül, a „lapos matematikusok” is meg tudnak határozni. Ilyen például a paraméterezés, mely nem más, mint egy koordinátarendszer választása a felületen. Ilyenek a felületi görbék és a felületen értelmezett függvények. Minden méréssel kapcsolatos fogalom: ívhossz-, szög- és területmérés. Speciálisan az els˝ alapmennyiségek és a geodetikus vonalak o bels˝ geometriai fogalmak. o Az iránymenti deriválttal való kapcsolatuk miatt az érint˝ vektorok és az o érint˝ sík is bels˝ geometria fogalmak. o o 97 / 120
  • 98. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) A Christoffel-szimbólumok és az els˝ alapmennyiségek o kapcsolata Rögzített paraméterezésben teljesül: ∂k gij = (∂k ∂i r)(∂j r) + (∂i r)(∂k ∂j r) = (Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r)(∂j r) + (∂i r)(Γ1 ∂1 r + Γ2 ∂2 r) ki ki kj kj = Γ1 g1j + Γ2 g2j + Γ1 g1i + Γ2 g2i ki ki kj kj Azaz, a Christoffel-szimbólumok kielégítenek egy inhomogén lineáris egyenletrendszert, melynek együtthatói az els˝ alapmennyiségek. Az alsó o indexek szimmetriája miatt az egyenletrendszer 6 × 6-os. Az együtthatókból alkotott mátrix determinánsa 16 det(gij )3 0, azaz az egyenletrendszer egyértelm˝ en megoldható. u 98 / 120
  • 99. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) A Christoffel-szimbólumok és az els˝ alapmennyiségek o kapcsolata (folyt.) Tétel Rögzített paraméterezésben a Christoffel-szimbólumok kifejezhet˝ k az els˝ o o alapmennyiségekb˝ l és azok els˝ parciális deriváltjaiból. o o Következmény A Christoffel-szimbólumok bels˝ geometriai mennyiségek. o Következmény A kovariáns deriválás bels˝ geometria fogalom. o 99 / 120
  • 100. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Megint felületi görbék és deriválás Legyen G(t) felületi görbe. Mit értünk dG G alatt? A görbe tetsz˝ leges P = G(t) pontjához hozzárendeljük a G (t) érint˝ vektor, o o elölje ezt a leképezéset G∗ : G∗ : P → G∗ (P) = G∗ (G(t)) = G (t). Ekkor (dG G )(P) = (dG∗ G∗ )(P) = dG∗ (P) G∗ = dG (t) G∗ . Ez utóbbi definíció szerint d d G∗ (G(t)) = G (t) = G (t). dt dt Más szóval, dG G a P = G(t) pontban egyszer˝ en G (t). u 100 / 120
  • 101. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Geodetikus görbület, normálgörbület Tekintsük a γ felületi görbe ívhossz szerinti G(s) paraméterezését. Ekkor κn = G = dG G , ahol κ(s) = κ(P) a görbe görbülete, n pedig a f˝ normálisa. o Ezt el˝ állíthatjuk o κn = κg ng + κn m alakban, ahol κg ng = G G a dG G mer˝ leges vetülete a TP F érint˝ síkra, ng pedig egységvektor. o o Nyilván κ2 = κg + κn . 2 2 Definíció: Geodetikus görbület, normálgörbület A κg = κg (P) értéket a felületi görbe P-beli geodetikus görbületének, a κn = κn (P) értéket pedig a görbe P-beli normálgörbületének nevezzük. 101 / 120
  • 102. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Geodetikus vonal Definíció: Geodetikus vonal A γ felületi görbét geodetikus vonalnak nevezzük, ha geodetikus görbülete κg ≡ 0. 1 A geodetikus görbület és a geodetikus vonal bels˝ geometriai fogalmak. o 2 Ha a γ felületi görbe egyenes szakasz, akkor κ ≡ 0, tehát κg ≡ 0 és γ geodetikus vonal. 3 Ha γ nem egyenes szakasz és κg = 0, akkor a f˝ normálisa n = |G | o G párhuzamos a felület m normálisával, simulósíkja pedig mer˝ leges az o érint˝ síkra. o 4 Bels˝ geometriai nyelven: A felületre rögzített pontszer˝ részecske o u egyenesvonalú egyenletes mozgása geodetikust ír le. 102 / 120
  • 103. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) Geodetikusok differenciálegyenlete Definíció szerint az ívhossz szerint paraméterezett G(s) görbe pontosan akkor geodetikus, ha G G = 0. Tétel: Geodetikusok differenciálegyenlete A G(t) = r(g(t)) felületi görbe akkor és csak akkor ívhosszarányosan paraméterezett geodetikus vonal, ha g(t) = (u1 (t), u2 (t)) koordinátafüggvényei teljesítik az alábbi másodrend˝ differenciálegyenlet-rendszert: u 2 uk (t) + ui (t)uj (t)Γk (u1 (t), u2 (t)) = 0, ij k = 1, 2. i,j=1 Megjegyzés. A Christoffel-szimbólumokat T-n értelmezett függvényeknek tekintjük. 103 / 120
  • 104. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) A geodetikus extremalitása, példák Tétel: A geodetikusok extremalitása A felület két pontját összeköt˝ legrövidebb görbe geodetikus. o ˝ Megjegyzés. Az a kérdés, hogy két adott ponthoz hány oket összeköt˝ o geodetikus van, komoly probléma, melyre nem térünk ki. Példák: Geodetikusok a síkon és a gömbön 1 Síkon a geodetikusok pontosan az egyenes szakaszok. Természetesen, ha a síknak egy résztartományát vizsgáljuk, akkor az összeköt˝ o geodetikusok létezése megfelel a tartomány konvexitásának. 2 Gömbfelület esetén a geodetikusok pontosan a f˝ körök. Bizonyos o pontpárokat végtelen sok, a többit pontosan két geodetikus köt össze. 104 / 120
  • 105. III: Felületek Felületek metrikája (mértana) A gömbi háromszög területe Lemma Az α szög˝ gömbszelet u területe 2α. C H + A = 2α H + B = 2β  B H + C = 2γ H 2H + 2A + 2B + 2C = 4π   Állítás Az α, β, γ szög˝ gömbi u háromszög területe A α + β + γ − π. 105 / 120